Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-22 • Törvényjavaslat az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról

#K3 22ja. szám. állami gazdaságok felújítási tevékenységéhez és jelentős összegeket juttat igazgatói alap, valamint jóléti és kulturális támogatás formájában a gazdaságoknak. Az állami gép- és traktorállomások normálholdban kifejezett teljesítménye a terv szerint 11,2%-kal emelkedik. A termelőszövetkezetek gépi munkájának elvégzése mellett a gépállomások az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is fokozott termelési segítséget nyújtanak. A növekvő feladatok ellátásának pénzügyi fedezete a költségvetésben 1.211,7 millió forint. A termelőszövetkezeti mozgalom 1955-ben ismét jelentős számszerű fejlődést ért el. Megmutatkozott a termelőszövetkezetek gazdasági fölénye az egyéni gazdaságokkal szemben. Az 1956. évi népgazdasági terv a mezőgazdaság termelőszövetkezeti szektorában — a szövetkezeti gazdaságok növekvő eredményességének és a parasztok önkéntes belépésének alapján — a szántóterület további növekedésével számol. A költségvetésben kifejezésre jut az állam fokozott gondoskodása a szövetkezetekről. A termelőszövetkezeteknek nyújtott közép- és hosszúlejáratú hitelek Összegé az előző évhez képest 11,3%-kal nő. Visszatérítési kötelezettség nélkül több mint 70 millió forintot juttat a költségvetés egyes szövetkezeti beruházásokra, halastó-építkezésekre, az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. Az újonnan alakuló termelőszövetkezetek állatállományának gyarapítására és a termelőszövetkezetekben folyó állattenyésztési munka támogatására a költségvetés megfelelő fedezetet biztosít. Űj szövetkezetek alakulását, közös gazdálkodásuk tervszerű megindítását segíti a tapasztalatcserékre, kiadványokra előirányzott 20 millió forint. A mezőgazdaság fejlesztésében döntő feladat a terméshozamok emelése. Ennek érdekében ugrásszerűen fejlődik a műtrágya-gyártás. A mezőgazdaság a talajerő pótlására mintegy 40%-kal több műtrágyát használhat fel, mint az előző évben. Növényvédelemre 140 millió forintot, a hibrid- és heterózis kukoricatermelés elősegítésére 12 millió, törzskönyvezett tenyészállatok beszerzésére 75 millió, a fertőző állatbetegségek elleni védekezés céljából ingyenes oltóanyagbeszerzésre 23 millió forintot irányoz elő a költségvetés. A vízgazdálkodási kiadások zöme is a mezőgazdaság fejlesztését szolgálja. A népgazdasági terv előírja a tiszalöki vízlépcső teljes befejezését, valamint a Keleti Főcsatorna további építését. A vízügyi beruházások mellett biztosítja a költségvetés a vízgazdálkodási létesítmények, gátak, tavak, kutak stb. folyamatos karbantartását, az árvizek és belvizek elleni védekezést. A szállítás és hírközlés fejlesztésére és 'pénzellátására fordítja a költségvetés az összes kiadások 4,8%-át. A szállítás és hírközlés fejlesztését, korszerűsítését szolgálja a közlekedési beruházások 1.136,8 millió forint összegű előirányzata, amely mintegy 45%-kal magasabb az előző évinél. A legjelentősebb közlekedési beruházási munkálatok továbbra is a vasutak teljesítőképességének növelésére irányulnak. Ez évben befejeződik az újpesti Duna-híd, a Béke úti aluljáró és a székesfehérvári állomás építése, a Budapest—Hatvan közötti vasútvonal villamosítása. Új Diesel-villamosmozdonyok beállítása segíti a vasút korszerűsítését. Jelentős összegeket biztosít a költségvetés a közlekedés többi ágainak fejlesztésére is. Az autóközlekedés teljesítményének növekedését és a gépkocsipark pótlását szolgálja 750 tehergépkocsi és 200 autóbusz beállítása. A vízi szállítás kiterjesztését és gazdaságosabb lebonyolítását 1 db ezeregyszáz tonnás tengerjáró hajó és 6 db egyenként ezertonnás uszály megépítése biztosítja. A távolsági közlekedés fejlődése mellett — 90 villamos motorkocsi, 60 autóbusz és 15 trolibusz forgalombaállításával — tovább javul a városi közlekedés is. A vasúti pályák, közutak, helyi utak, hidak felújítását az előző évinél jóval nagyobb mértékben írja elő a terv. A költségvetés e feladatok megvalósításához 700 millió forintot biztosít a költségvetési szerveknek, ugyanakkor 265 millió forint összegű támogatást nyújt a közlekedési vállalatoknak saját felújítási alapjukon felül. A hírközlés területén jelentősen fejlődnek a távbeszélő főközpontok. Gyorsított ütemben folytatódnak a televízió bevezetésére irányuló munkálatok is. A kereskedelem fejlesztésére és pénzellátására .fordítja a költségvetés az összes kiadások 1,2%-át.