Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-8 • Törvényjavaslat a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. tv. módosításáról

& szám. 43 58. §. (i) A Bp. 154. §-ának (i) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : >>(i) A tárgyalás a tanács elnökének és tagjainak, a jegyzőkönyvvezetőnek, a terheltnek és — ha az ügyész részvétele a törvény szerint kötelező — az ügyésznek, kötelező védelem esetén pedig a védőnek a jelenléte nélkül nem tartható meg. (2) Ha a magán vádló, illetőleg képviselője a tárgyalásról elmarad és kellően nem menti ki magát, a bíróság az eljárást végzéssel megszünteti ; a terheltnek vagy védőjének kérelmére azonban a tárgyalást ez esetben is meg kell tartani.« (2) A 154. § (5) bekezdésének második mondata hatályát veszti. (3) A Bp. 154. §-a után a következő rendelkezést kell felvenni : »154/A §. (1) Az ügyész részvétele a tárgyaláson kötelező, ha a Legfelsőbb Bíróság vagy a megyei bíróság elsőfokon jár el. (2) Járásbíróság előtti eljárásban az ügyész részvétele akkor kötelező, ha a) az eljárás tárgya hivatali bűntett, tervgazdálkodás érdekeit sértő bűntett, üzemi balesettel kapcsolatos bűntett, feltéve, hogy az halált vagy súlyos testi sértést okozott, továbbá fiatalkorúak által elkövetett bűntett ; b) az ügyész a tárgyaláson való részvételét bejelentette ; c) a bíróság a tárgyaláson való részvételre kötelezte.« 59. §. (1) A Bp. 158. § (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép : »Ha a tanács elnöke azt állapítja meg, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik és a tárgyalás megtartására a 154. § (4) bekezdése értelmében nem kerül sor, a bíróság a 147. § (1) bekezdésének megfelelően határoz.« (2) A Bp. 158. §-ának (*) bekezdése hatályát veszti. 60. §. A Bp. 164. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: »A 115. § (1) bekezdésének, továbbá a 116. §-nak rendelkezései a tárgyaláson elrendelt szemlére is irányadók.« 61. §. A Bp. 165. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : »(3) A megismételt eljárásban, ha az ítélet hatályon kívül helyezése nem a tényállás hiányos vagy helytelen megállapítása miatt történt, a tanuk és szakértők újabb kihallgatása helyett a bíróság előtt korábban tett vallomásukról készült jegyzőkönyvet fel lehet olvasni.« 62. §. A Bp. 167. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : »(2) A bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítvány felől a bíróság végzéssel határoz ; helytadó végzés ellen perorvoslatnak helye nincs, az elutasítás miatt pedig az ítélet ellen bejelentett perorvoslatban lehet panaszt tenni.« 63. §. A Bp. 168. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép : »Ha a vádat kiterjesztették, a bíróság a védő, illetőleg a terhelt indítványára a tárgyalást elnapolja, feltéve, hogy azt a bizonyítás kiegészítése vagy a védelem előkészítése szükségessé teszi ; indokolt esetben a bíróság arra a bűncselekményre, amelyre a vádat kiterjesztették, az eljárást elkülöníti.« 64. §. A Bp. 172. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : »(2) Az ítélet kihirdetésénél jelen nem levő ügyésszel, terhelttel, magán féllel, valamint mindazokkal, akikkel szemben az ítélet rendelkezést tartalmaz, az ítéletet kézbesítés útján kell közölni.« 65. §. A Bp. 174. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek : »(1) Ha az ítélet kihirdetésekor nem emelkedik jogerőre, az előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról,