Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről

is 4. szám. Budapesten városi kerületi bíróságok járnak el (18. §) ; a 2Q. § részletesen is felsorolja azokat a fontosabb ügyeket, amelyek a járásbíróságok hatáskörébe tartoznak. A járásbíróság hatáskörinek ez a felsorolása nem lép fel a teljesség igényével, hanem elvi — tájékoztató jellegű. A rendelkezés egyébként utal arra, hogy az eljárásjogi jogszabályok hivatottak arra, hogy a bíróság hatáskörét minden esetre nézve pontosan megállapítsák. A javaslat megszabja; milyen érdelemben hozhat határozatot a bíróság a hozzá beérkezett vagy ott jegyzőkönyvbe foglalt panaszok, bejelentések, keresetek stb. tárgyában tárgyaláson kívül, milyen határozatokat hozhat előkészítő ülésen, amelynek tartására általában akkor kerül sor, ha a bíróságnak ügyész által benyújtott vádirat tárgyában kell döntenie (22—23. §). A törvény kereteit ebben a vonatkozásban is az egyes eljárásjogi szabályok töltik meg konkrét tartalommal. Rendelkezik e fejezet a járásbíróság elnökének feladatairól, a bírák és ülnökök beszámolási kötelezettségéről, a bíróválasztásról abban az esetben, ha a bíró tisztének lejárta előtt megválik munkájától és a távollevő bíró helyettesítéséről. A javaslat III. fejezete a megyei bíróságokról rendelkezik. Kimondja, hogy a megyei bíróságok — Budapesten a fővárosi bíróság — feladata az ítélkezés elsőfokon a hatáskörükbe utalt és a 28. §-ban felsorolt büntető és polgári ügyekben, továbbá másodfokon a járásbíróság határozatai ellen benyújtott fellebbezések és fellebbezési óvások tárgyában (26. §). A megyei bíróságok hatáskörének megállapítása is hasonlóan, mint a járásbíróságoknál, elvi-tájékoztató jellegű. Kimondja a javaslat, hogy a megyei bíróság büntető ügyekben eljáró hivatásos bírái büntető kollégiumot, a polgári ügyekben eljáró bírák pedig polgári kollégiumot alkotnak (29. §). E kollégiumok bíráiból alakulnak — elsőfokú eljárásban népi ülnökök bevonásával — az egyes tárgyalásokat ellátó háromtagú tanácsok. Megszabja a javaslat a megyei bíróság elnökének feladatait a bíróság működésének irányítása, a bírák beosztása, a tárgyalásokon való elnöklés és a járásbíróságoknak az igazságügyminiszter megbízásából való ellenőrzése terén (30. §). A IV. fejezet rendelkezései értelmében a különbíróságok a katonai bíróságok és a közlekedési bíróságok (31. §). Ezeknek felállításáról és hatáskörük megállapításáról "külön rendelkezések intézkednek ; a javaslat azonban hatáskörük elvi kereteit megszabja (33., 35. §). Az V. fejezet a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságáról rendelkezik. E rendelkezések tükrözik a Legfelsőbb Bíróság kiemelkedő szerepét az igazságszolgáltatásban, továbbá azáltal, hogy a különbíróságok másodfokú fórumait beépítik a Legfelsőbb Bíróság szervezetébe, megvalósítják az igazságszolgáltatás szervezeti egységét. A javaslat értelmében a Legfelsőbb Bíróság, a korábbi szabályoktól eltérően, a kiemelkedő fontosságú ügyekben elsőfokon is ítélkezik. Eljár továbbá a megyei bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezések és fellebbezési óvások tárgyában, dönt a törvényességi óvások felett és elvi döntéseket hoz, amefyekben a bíróságokra kötelező irányelveket állapít meg. Elvi döntések hozatalára a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az igazságügy miniszter tehet javaslatot. Hivatásos bírái büntető, polgári, katonai és közlekedési kollégiumot alkotnak (42—48., 51. §). E kollégiumok a már említettek szerint háromtagú tanácsokban ítélkeznek ; a tárgyalásokon elnöklő bírákat a Legfelsőbb^ Bíróság elnöke jelöli ki és maga is elnökölhet azokon. A Legfelsőbb Bíróság elnöke, elnökhelyettesei és valamennyi hivatásos bírája a legfőbb ügyész és az igazságügyminiszter részvételével legalább háromhavonkint teljes ülést tart és ezen meghallgatja a kollégiumok beszámolóit működésükről, megadja az ítélkezés egységének biztosításához szükséges irányítást, megválasztja a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsát és dönt a