Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.

1953-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről

4. szám. 19 fegyelmi tanács határozata ellen benyújtott fellebbezések és óvások felett. A Legfelsőbb Bíróság által hozott határozatok ellen benyújtott törvényességi óvások és az elvi döntések tárgyában a Legfelsőbb Bíróság elnökéből, továbbá elnökhelyettesei és a tárgyalásokon elnöklő bírái sorából kijelölt további 10 tagból álló elnökségi tanács határoz (49—50. §). A javaslat 51. §-a megszabja a Legfelsőbb Bíróság elnökének feladatait és megadja a Legfelsőbb Bíróság elnökének azt a jogot, hogy bármely bíróság bármely ügyét az eljárás bármely szakaszában magához követelhesse, kivételes esetekben pedig az ügyet a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhassa. A VI. fejezet a bírák fegyelmi felelősségéről rendelkezik és lefekteti a fegyelmi eljárás alapelveit. A javaslat értelmében fegyelmi vétséget követ el az a bíró, aki kötelességeit hanyagul vagy felelőtlenül látja el, a hivatali munkafegyelmet megsérti vagy a Magyar Népköztársaság bírájához méltatlan, a népi igazságszolgáltatás tekintélyét sértő magatartást tanúsít (53. §). A fegyelmi ügyekben a megyei bíróságoknál és a Legfelsőbb Bíróságnál működő fegyelmi tanácsok járnak el. A fegyelmi tanácsok tagjait és póttagjait a bírósághoz tartozó hivatásos bírák választják. A fegyelmi tanácsok határozatai ellen egyfokú fellebbezésnek, illetőleg óvásnak van helye. A javaslat értelmében a fegyelmi büntetések : a feddés, megrovás, szigorú megrovás. A bírói tisztségek választás útján való betöltése és a választó szervek iránti felelősség elvének megfelelően a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont bíró elbocsátását nem határozhatja el, de indítványozhatja a. bírónak a törvény által meghatározott módon való visszahívását (58. §). A fegyelmi eljárás részletes szabályainak megállapítása a javaslat értelmében a Minisztertanács feladata. 3. A VII. fejezet a bírósági határozatok végrehajtásáról rendelkezik és elvi keretekben megszabja a bírósági végrehajtók feladatait és jogait. Kimondja azt az alapelvet, hogy a bírósági végrehajtónak hatáskörében, tett intézkedései az állam valamennyi szervére és az állam minden polgárára egyaránt kötelezők (61. §). E rendelkezés növeli a bírósági határozatok tekintélyét és szolgálja a törvényesség maradéktalan érvényesülését. 4. A VIII. fejezet a közjegyzői intézmény alapjait határozza meg : megszabja a közjegyzők feladatait (62. §) és az általuk hozott határozatok, továbbá az általuk készített okiratok jogi hatályát (63. §). 5. A vegyes rendelkezéseket tartalmazó IX. fejezet egyebek között megszünteti a hatásköri bíráskodást és kimondja, hogy a bíróságnak az a határozata, amellyel valamely ügyben hatáskörét vagy hatáskörének hiányát megállapítja, az államigazgatási szervekre és a döntőbizottságokra irányadó (65. §). A javaslat végül intézkedik a törvény hatálybalépéséről, megállapítva, hogy a bírósági szervezetre vonatkozóan a felszabadulás előtt hozott valamennyi szabály, továbbá a felszabadulást követően hozott felsorolt szabályok hatályukat vesztik és megállapítja, hogy a törvény végrehajtása az igazságügy miniszter feladata, aki a különbíróságokra vonatkozó rendelkezések tekintetében a honvédelmi, iHetőleg a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértve jár el. Budapest, 1954. évi január hó 21. napján. Erdei Ferenc s. k., igazságügy miniszter. 5-540288. Athenaeum (F. v. Sopront Béla)