Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

68 56. szám. Melléklet az 56. számú irományhoz. Indokolás N a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Azok a feladatok, amelyek népi demokráciánk bíróságaira hárulnak, csak úgy oldhatók meg sikeresen, ha igazságszolgáltatásunk eljárási szabályai a polgári jogot illetően is teljes biztosítékot nyújtanak az állampolgároknak személyi és vagyoni jogaik érvényesítésére, megvalósítják a dolgozók széles köreinek közvetlen részvételét a bíráskodásban s az anyagi igazságot teszik meg a peres ügyek eldöntésének alapjává. Ezek a követelmények szükségessé teszik, hogy a felszabadulás előtt alkotott és jelenleg még hatályos polgári perrendtartási törvény helyett — amely ugyan népi demokráciánk fejlődéséhez képest szerkezetében és tartalmában már eddig is jelentősen átalakult — új, egységes, minden vonatkozásban demokratikus és a perjogi biztosítékokat teljes mértékben megvalósító perrendtartási törvényt alkossunk. A polgári perrendtartás javaslata azokból a demokratikus alapelvekből indul ki, amelyeket Alkotmányunk a bírói szervezetet és eljárást illetően megállapít. A Magyar Népköztársaságban — amint ezt az Alkotmány 2. §-ának (2) bekezdése kimondja — minden hatalom a dolgozó népé. Ennek megfelelően az Alkotmány 37. §-a kifejezetten biztosítja a dolgozó népnek az igazságszolgáltatásban való közvetlen részvételét, amikor akként rendelkezik, hogy a bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek. Igazságszolgáltatási szervezetünk demokratizálásának ez egyik legfontosabb biztosítéka. Az Alkotmányba foglalt ezekből a szabályokból következik, hogy az új polgári perrendtartás javaslatának első és egyik legjelentősebb feladata : az ülnökrendszernek a polgári bíráskodásba való bevezetése ; ez egyébként a büntető igazságszolgáltatásban már megvalósult. A második legfontosabb szempont, amelyet a javaslat érvényre kíván juttatni : a rendelkezési elv új felfogása. A régi polgári perrendtartás (Pp.) értelmében a bíróságok általában kötelesek voltak szigorúan' alkalmazkodni a felek által előadott tényekhez, illetőleg az általuk megjelölt bizonyító eszközökhöz. Ezzel szemben a javaslat azt az elvi álláspontot foglalja el, hogy a polgári peres eljárásban a jogvitát feltétlenül az anyagi igazság kiderítésével kell eldönteni és így megengedhetetlen, hogy ez — akár megfelelő indítványok hiánya miatt, akár más okból — ne érvényesülhessen. Éppen ezért a javaslat szerint a bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy az eléje vitt jogvitát az