Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

52 56. szám. HARMADIK RÉSZ. PERORVOSLATOK. XII. Fejezet. FELLEBBEZÉS. Fellebbezéssel megtámadható hatá­rozatok. 233. §. (i) Az elsőfokú bíróság (10. §) határozata ellen — amennyiben a tör­vény ki nem zárja — fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel élhet a fél és a beavatkozó, továbbá az, akire vonatkozóan i határozat rendelkezést tartalmaz, az illető rendelkezés ellen. (2) A tanács elnökének határozata a fellebbezés szempontjából a bíróság határozatával egy tekintet alá esik. (») Fellebbezésnek nincs helye : a) az ítélet ellen a felperes részéről akkor, ha az elutasított kereseti köve­telés (követelésrész) értéke, alperes ré­széről pedig akkor, ha a vele szemben megítélt követelés (követelésrész) értéke száz forintot nem halad meg; b) a megyei bíróság ítélete ellen azon az alapon, hogy a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik ; c) az eljárás folyamán hozott vég­zések ellen, kivéve a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló végzé­seket, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a fel­lebbezést külön megengedi. A fellebbezés határideje, tartalma és halasztó hatálya. 234. §. (1) A fellebbezés határideje a határozat közlésétől (219. §) számított tizenöt nap, váltóperekben három nap. (2) A fellebbezést az elsőfokú bíró­ságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani (93—94. §). (») Ha a határozat ellen fellebbezés­nek helye van, annak bármilyen címen előterjesztett megtámadását — a ki­javításra és a kiegészítésre irányuló kérelmek kivételével (224—226. §) — fellebbezésnek kell tekinteni. 235. §. A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul s elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tényeket is lehet állí­tani, továbbá olyan új bizonyítékra is lehet hivatkozni, amelyet a felleb­bező az elsőfokú eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthetett és olyan bizonyítást is lehet kérni, amelyet az elsőfokú bíróság mellőzött. A 143. § (2) bekezdése itt is irányadó. 236. §. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, ki­véve ha a törvény vagy a törvény alapján a bíróság másként rendelkezik. A fellebbezés elutasítása vagy felter­jesztése. 237. §. Ha a fellebbezés elkésett vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fel­lebbezéssel, az elsőfokú bíróság azt hivatalból elutasítja. Azt, aki a felleb­bezést elutasító határozat ellen nyil­vánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság pénzbírsággal (120. §) sújthatja. 238. §. (1) Ha a fellebbezési határidő valamennyi féllel szemben lejárt, ille­tőleg ha a fellebbezést valamennyi fél benyújtotta, az elsőfokú bíróság azt a per összes irataival együtt felterjeszti a másodfokú bírósághoz. Ha a fellebbezés a határozatnak előzetesen végrehajtha­tóvá nyilvánítása ellen is irányul,, a fellebbezést azonnal, már a fellebbezési határidő lejárta előtt fel kell terjesz­teni. (2) Részítélet elleni fellebbezés esetén csak a szükséges periratokat kell fel­terjeszteni. A felterjesztett iratok közül azokat, amelyekre az elsőfokú el­járás folytatása végett is szükség van, a felterjesztés előtt le kell másolni. (•) Az eljárás folyamán hozott vég­'

Next

/
Thumbnails
Contents