Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.
1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról
5 6. szám. 53 zés elleni fellebbezésre az előző rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezésnek csupán első példányát terjeszti fel a másodfokú bírósághoz a szükséges iratokkal együtt ; a felterjesztésről a fellebbezés másolatának kézbesítése mellett a feleket értesíteni kell. (*) Ha a fellebbezés mellett a fél a határozathozatalt megelőző tárgyalás vagy határidő elmulasztása miatt igazolással is él, a fellebbezést csak az igazolási kérelem elutasítása esetén kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. (5) A megkeresett bíróság határozata ellen beadott fellebbezést a megkereső bíróság másodfokú bírósága, ha pedig a megkeresés a másodfokú bíróságtól ered, maga a megkereső bíróság bírálja el. Az elsőfokú eljárás szabályainak alkalmazása. 239. §. Amennyiben a jelen fejezet másként nem rendelkezik, a törvény Második Részének az elsőfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú eljárásban is megfelelően alkalmazni kelí. Intézkedések a fellebbezési tárgyalás kitűzése előtt. 2£Q. §. (1) ítélet ellen irányuló fellebbezés esetében a tanács elnöke az iratoknak a másodfokú bírósághoz való beérkezése után a szükséghez képest intézkedik az esetleges hiányok pótlása iránt (95. §), ha pedig a fellebbezést már az elsőfokú bíróságnak el kellett volna utasítania (237. §), az ügyet határozathozatal végett a tanács elé terjeszti. (2) Az elnök akkor is a tanács elé terjeszti az ügyet a végrehajtás felfüggesztése kérdésében hozandó határozat végett, ha az elsőfokú bíróság az ítéletet a 231—232. §-ok ellenére nyilvánította előzetesen végrehajthatónak. 241. §. (1) A fellebbező fellebbezését mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság a másodfokú határozat meghozatala céljából VÍSSZÍL nem vonul. A visszavont fellebbezést újból előterjeszteni nem lehet. ( 2 ) A fellebbezés visszavonása esetén az elnök az ügyet visszaküldi az elsőfokú bíróságnak ; ha ezzel kapcsolatban a költségek megállapításának szüksége merül fel, ebben -a kérdésben a bíróság határoz. 242. §. (1) További biztosíték adására (89. §) a fellebbezési eljárásban csak a fellebbező felperest lehet kötelezni és csak akkor, ha az alperes kimutatja, hogy a követelés megítélt része elegendő biztosítékul nem szolgál. (2) Ha a felperes az (1) bekezdés alapján hozott határozat ellenére biztosítékot nem nyújt, a tanács elnöke az ügyet az alperes kérelmére tárgyalás kitűzése nélkül a tanács elé terjeszti, amely a felperes fellebbezését elutasítja. A fellebbezési tárgyalás kitűzése. 243. §. (1) Ha a 240—242. §-ok alkalmazására nincs ok, az elnök a fellebbezés tárgyalására határnapot tűz ki és arra a feleket, valamint a beavatkozókat is megidézi. Az idézéshez csatolni kell a fellebbezés másolatának egy-egy példányát. (2) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. Ezt a tárgyalási időközt az elnök sürgős esetben megrövidítheti. (») Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy elmaradásuk a fellebbezés elintézését nem gátolja (245. §), továbbá, hogy a tárgyaláson — amenynyiben nem személyesen jelennek meg — csak a 67. §-ban megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat.
