Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56. szám. 29 iratokból felolvasott lényeges kérelme­ket és nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait és bizonyítási indítvá­nyait, valamint a keresetváltoztatást és a viszontkeresetet, úgyszintén a korábbi kérelmektől és nyilatkozatok­tól való eltéréseket, illetőleg valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadá­sát ; b) az okiratok bemutatásának meg­történtét, valamint a tanuk vallomá­sát, a szakértők véleményét és a szemle eredményét ; c) a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, illetőleg a felek között létrejött egyessé­get ; d) a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket, a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, valamint a bíróság által az eljárás folya­mán hozott végzéseket és az ítélet ki­hirdetésének megtörténtét. (s) A felek beadványának, a szakér­tők véleményének vagy más periratnak felolvasása, valamint okiratnak vagy másolatának csatolása esetében a jegy­zőkönyvben csupán ennek megtörtén­tére kell utalni. (4) Ha a fejek bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülmény­nek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét kéri, ezt osak abban az esetben lehet mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs tudo­mása. 118. §. (1) A jegyzőkönyvet a felek előtt fel kell olvasni vagy annak meg­tekintését nekik lehetővé kell tenni. Ennek megtörténtót a jegyzőkönyvbe fel kell venni. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (1) A jegyzőkönyv hivatalból vagy az elnök engedélyével a felek megjegyzé­sei alapján is kiegészíthető és módosít­ható; a felek erre vonatkozó kérelmét — annak elutasítása esetén — a jegyző­könyvben fel kell tüntetni. (a) A tárgyalásra megszabott alaksze­rűségek megtartása csak a tárgyalási jegyzőkönyvvel és annak mellékleteivel bizonyítható. Az iratok megtekintése ; másolatok. 119. §. A felek, az ügyész és a perben résztvevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a per iratait — a hatá­rozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek kivételével — a per bármely szakában külön engedély nél­kül megtekinthetik és azokról maguk­nak másolatokat (kivonatokat) készít­hetnek. Oly tárgyalásról készült jegy­zőkönyvet azonban, amelyről a nyilvá­nosságot államtitok, katonai vagy hiva­tali titok megőrzése végett zárták ki, lemásolni vagy arról kivonatot készí­teni nem szabad. Ilyen ügyben az ira­tok megtekintésének is csak a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye. Pénzbírság. 120. §. A jelen törvény rendelkezései alapján kiszabható pénzbírság legmaga­sabb összege ezer forint. A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre át­változtatni nem lehet. A pénzbírság behajtására és hovafordítására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, ame­lyek a büntetőbíróságok által kisza­bott pénzbüntetésekre irányadók. MÁSODIK RÉSZ. ELSÖFOKŰ ELJÁRÁS. VIII. Fejezet. KERESETINDÍTÁS. A keresetlevél benyújtása és kellékei. 121. §. (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani ; a keresetlevélben fel kell tüntetni:

Next

/
Thumbnails
Contents