Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

30 56. szám. a) az eljáró bíróságot ; b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, foglalkozását, lakóhelyét , és perbeli állását; c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható ; e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem). (2) Ha a bíróság hatáskörének és illetékességének, valamint a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek igazolására okirat szükséges, a keresetlevélhez csatolni kell az eredeti okiratot vagy annak másolatát(kivonatát). 122. §. (1) Marasztalásra irányuló kereseti kérelemnek csak lejárt követelés érvényesítése végett van helye. (2) Tartásdíj, járadék és más időszakos szolgáltatás iránt indított perben a marasztalásra irányuló kereseti kérelem a le nem járt szolgáltatásokra is előterjeszthető. Lakás, más helyiség vagy egyéb ingatlan visszabocsátasa iránt a kereseti kérelem már a vissza bocsátási kötelezettség lejárta előtt előterjeszthető, feltéve hogy a visszabocsátásnak határozott időpontban kell történnie. 123.§. Ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására irányul, a felperes ezzel együtt kerhßti az általa előterjesztett számadás helyességének megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Intézkedések a keresetlevél alapján. 124. §. Az elnök a keresetlevél alapján az ügyet tárgyalásra tűzi ki, kivéve ha a keresetlevelet a félnek hiánypótlás végett vissza kell adni (95. §), vagy ha az ügy áttételének (129. §), illetőleg a keresetlevél tárgyalás nélküli elutasításának (130. §) van helye. Idézés a per tárgyalására. 125. §. (1) Az elnök a kitűzött tárgyalási határnapra a feleket a keresetlevél, illetőleg a 94. § értelmében készült jegyzőkönyv másolatának egyidejű kézbesítése mellett megidézi. (2) Az idézésben (96. §) figyelmeztetni kell a feleket, hogy a tárgyaláson — ha nem személyesen jelennek meg — csak a 67. §-ban megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat. (3) A feleket az idézésben fel kell hívni, hogy az ügyre vonatkozó okiratokat a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is figyelmeztetni kell, hogy a kereseti kérelemre legkésőbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell s elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, az ügyre vonatkozó okiratait pedig be is kell mutatnia. Az idézésben arra is utalni kell, hogy az alperes nyilatkozatát már a kitűzött határnap előtt benyújthatja vagy jegyzőkönyvbe mondhatja (94. § (*) bek.). Az írásbeli nyilatkozat másodpéldányát, illetőleg az arról készített jegyzőkönyv másolatát a bíróság a felperesnek haladéktalanul kézbesítteti, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a tárgyaláson adja át. (4) Ha a fél fegyveres testület tagja, az első tárgyalásra való megidézéséről elöljáróját értesíteni kell. 126. §. (1) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább rtyolc nappal — váltóperben legalább három nappal — megelőzze. Ezt a tárgyalási időközt az elnök sürgős esetben megrövidítheti. (2) A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitűzni, fontos okból azonban a tárgyalás más