Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

28 56. szám. Ugyanez áll akkor is, ha a fél törvényes képviselőjének ez a jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy az általa képviselt fél cselekvőképessé vált volna. (4) Ha a bíróság működése háború vagy valamely elháríthatatlan esemény miatt szünetel vagy a féllel ilyen okból nem lehet érintkezni, az eljárás az akadály megszűnéséig félbeszakad. (5) Ha a (2) és a (s) bekezdés esetében az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama valamelyik fél méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére akár kérelemre, akár hivatalból a 49. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával ügygondnokot (74. §) rendéi ki ; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása megszűnik. 112. §. (1) Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad ; a félbeszakadás megszűnésétől a határidő újra kezdődik. (2) A félbeszakadás tartama alatt tett minden birói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a félbeszakadással, illetőleg az annak megszüntetésevei kapcsolatos bírói ijendelkezéseket és perbeli cselekményeket. (s) A bíróságnak a félbeszakadást megállapító határozata ellen külön fellebbezésnek van helye ; a bíróság azonban az ilyen határozatot maga is megváltoztathatja. A íelek meghallgatása tárgyaláson kívül 113. §. Mindazokban az esetekben, amikor a törvény értelmében vagy a bíróság megítélése szerint valamelyik felet meg kell hallgatni s a meghallgatás a tárgyalásig nem halasztható el, a felet fel kell hívni, hogy a felmerült kérdésben írásban nyilatkozzék vagy nyilatkozatának jegyzőkönyvbe vétele végett az elnöknél jelentkezzék. A bíróság, ha szükségesnek tartja, a felet meghallgatása végett meg is. idézheti. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen. 114. §. A fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a kifogást szóval adja elŐ, azt jegyzőkönyvbe kell venni. Ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles. Jegyzőkönyv. 116. §. (1) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a tárgyalásról, a felék szóbeli meghallgatásáról, valamint a tárgyaláson kívül foganatosított egyéb meghallgatásról (kihallgatásról) jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A tárgyaláson jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. 116. §. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni : a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot; b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát; c) a tárgyalás (meghallgatás vagy kihallgatás) helyét, továbbá kezdő- és befejező időpontját; d) a bírák, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét; e) a jelenlevő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását; f) zárt tárgyalás esetében az erre való utalást. 117. §. (1) A jegyzőkönyvben rövidjen le kell írni az eljárás menetét és az annak során történt eket »mégpedig úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, vájjon az eljárás a törvényben meghatározott alaki követelményeknek megf elel-e.Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. (2) Különösen fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben : a) a felek által előadott vagy a peri