Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

16 56. szám. ként valószínűtlenek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi. A bíróság eljárása saját területén kívül. 44. §. (i) A bíróság rendszerint csak a saját térületén vagy a székhelyén teljesítendő bírói cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül és más bíróság területén csak akkor járhat el, ha ez a területének határán foganatosítandó cselekmény befejezése végett szükséges, továbbá ha a cselekmény közvetlen foganatosítását a sürgősség vagy más fontos érdek indokolja. Egyébként a bíróság a területén vagy székhelyén kívül teljesítendő bírói cselekményeket megkeresés útján foganatosítja. (i) Ha a bíróság saját területén kívül vagy székhelyén kívül jár el, erről azt a járásbíróságot, amelynek területén a cselekményt foganatosítja, előre értesiti és ez a bíróság megkeresésre segédkezni köteles. Az eljáró bíróság kijelölése. 46. §. (i) Jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, úgyszintén akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot ki kelt jelölni. (t) A kijelölés kérdésében a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a területén levő járásbíróságok között merült fel, illetőleg ha a területén levő járásbíróság kizárása esetében a területén levő másik járásbíróság kijelölhető. Egyébként a kijelölés kérdésében a Legfelsőbb Bíróság dönt. 46. §. (i) Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik bíróságnál előterjesztheti; egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt- bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni. («) A kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat. 47. §. A Legfelsőbb Bíróság ». legfőbb ügyész meghallgatása után az eljárásra egyébként illetékes bíróság helyett azonos hatáskörű más bíróságot jelöl ki, ha ezt az ügy előkészítése, a bizonyítási eljárás megkönnyítése vagy az eljáráshoz fűződő egyéb fontos érdek nyomatékosan mdokolttá teszi. IV. Fejezet. A FELEK ÉS MÁS PERBELI SZEMÉLYEK. Perképesség. 48. §. A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. 49. §. (i) A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképessége van, illetőleg aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhetik (perbeli cselekvőképesség). (•) Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, valamint akkor is, ha a fél jogi személy, nevében törvényes képviselője jár el. Törvényes képviselője jár el annak nevében is, akit a cselekvőképesség érintése nélkül helyeztek gondnokság alá, de csak akkor, ha személyesen nem lép fel. Törvényes képviselő hiányában a fél részére a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondnokot (74. §) rendel ki. («) A törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvényes képviselőnek mennyiben van szüksége a per viteléhez vagy egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazásra, az erre vonatkozó külön jogszabályok, illetőleg a jogi személy szervezetére vonatkozó rendelkezések irányadók.