Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56. szám. 17 &0. §. (i) A felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselőnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e. («) A perbeli jog- és cselekvőképesség, a törvényes képviselet, illetőleg a felhatalmazás igazolása nem szükséges, ha az köztudomású, vagy ha arról a bíróságnak hivatalos tudomása van. Pertársaság. 51. §. Több felperes együtt indíthat pert, illetőleg több alperes együtt perelhető, ha : a) a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne ; b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek ; c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a 40. § rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is mindegyik alperessel szemben megállapítható. . 62. §. (i) Az 51. § a) pontja alá eső pertársaság esetében bármelyik pertárs perbeli cselekményéi — az egyességet, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve — arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve hogy mulasztását utóbb nem pótolta. (i) Ha az 51. § a) pontja alá eső pertársak cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembevevő bírálja el. 53. §. (i) Az 51. § b) vagy c) pontja alá eső pertársaság esetében egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára. (i) Az 51. § b) vagy c) pontja alá eső pertársaság esetén a határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell ; a tárgyalás elkülönítése esetén (149. §) azonban a közvetlenül nem érdekelt pertársak idézése mellőzhető. Beavatkozás a perbe. 54. §. (i) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban levő per miként dőljön el, a perbe — annak jogerős eldöntéséig — az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhatik. (*) Ha a per tárgyalása során kitűnik, hogy a 23. § b) pontjában megjelölt, de a perben részt nem vevő valamely jogi személy a per eldöntésében érdekelt, a bíróság köteles ezt a jogi személyt a perről értesíteni s egyben a beavatkozás lehetőségéről is tájékoztatni. 55. §. A beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni s a beavatkozónak meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani, továbbá hogy a fél pernyertességéhez milyen jogi érdeke fűződik. A bejelentést a felekkel közölni kell. 56. §. (i) A bíróság a beavatkozás megengedése tárgyában határozathozatal előtt a feleket és a beavatkozót a tárgyaláson meghallgatja. Ha a beavatkozó jogi érdekét valószínűvé teszi, a beavatkozást elutasítani nem szabad. . (*) Ha a per folyamán derül ki, hogy beavatkozásnak nem lett volna helye, a bíróság a beavatkozót — a felek és a beavatkozó meghallgatása után — a perből kizárja.