Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56. szám. 15 37. §. A kártérítési per az előtt a bíróság előtt is megindítható, amely­nek területén a kár bekövetkezett. 38. §. (i) A váltókeresetek és vissz­keresetek — akár fizetésre, akár biz­tosításra irányulnak — valamint az olyan keresetek, amelyeket a váltó­törvény alapján a megtartási jog ér­vényesítése iránt indítanak, a váltó fizetési helyének bírósága előtt is meg­indíthatok. (2) A csekken alapuló visszkeresetet a csekk fizetési helyének bírósága előtt is meg lehet indítani. (s) A váltótörvényen és a csekk­törvényen alapuló per be jelentést ki­zárólag annál a bíróságnál lehet meg­tenni, amely a visszkeresetre illetékes. 39. §. (1) Az öröklési igényt-, továbbá a házastárs halála esetében a vagyon­közösségből eredő igényt az előtt a járásbíróság előtt is érvényesíteni le­het, amelyhez a hagyatéki tárgyalásra illetékes közjegyző tartozik, ha pedig a perre a 23. § b) pontja folytán a megyei bíróságnak van hatásköre, az előtt a megyei bíróság előtt is, amely az említett járásbíróságnak másodfokú bírósága. (2) A hagyatéki hitelezők a hagya­téki eljárás jogerős befejezése előtt követeléseiket az (1) bekezdés szerint illetékes bíróság előtt is érvényesíthetik. 40. §. (1) A mellékkötelezettet a fő­kötelezettel együtt az előtt a bíróság előtt is lehet perelni, amely a főkötele­zett elleni perre bármilyen címen ille­tékes. (•) Ha valaki a más személyek kö­zött folyamatban lévő per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, ennek a folyamatban levő pernek a bírósága arra a további perre is illetékes, amelyet e követelés érvényesítése végett az említett sze­mélyek ellen ő indít. (») Az (1) vagy a (2) bekezdés alá nem tartozó esetben a per az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt va­lamennyi alperes ellen (51. §) meg­indítható. (4) A váltókötelezettek a (*) bekezdés alapján csak az elfogadóra, illetőleg a saját váltó kibocsátójára, a csekk alapján kötelezettek pedig csak a csekk kibocsátójára általánosan illetékes bíró­ság előtt perelhetők. 41. §. (1) Vagyonjogi perekre az a •bíróság is illetékes, amelynek az alperes aláveti magát. Az alávetés csak akkor érvényes, ha a) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (195., 196. §) foglalták, továbbá b) az okiratban meghatározták azt a jogviszonyt, amelyből a per ered és végül c) az alávetés egy meghatározott belföldi bíróság illetékességére vonat­kozik. (») Alávetés esetén az egyébként fennálló illetékesség is fennmarad, *ki­véve, ha az (1) bekezdésben meghatá­rozott okiratban kikötötték az ott megjelölt bíróság kizárólagos illetékes­ségét. (») Az alávetés hatálya kiterjed a jogutódra is. Az illetékesség vizsgálata és terjedelme. 42. §. A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél beadá­sának időpontja irányadó. Ha azonban a per a keresetlevél beadása után be­következett valamely változás folytán tartoznék a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani. 43. §. (1) A bíróság illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban az illetékesség nem kizáró­lagos vagy a 41. §-on alapul, az al­peres ellenkérelmének előadása után az illetékesség hiánya figyelembe nem vehető. (2) Az illetékességnek vagy az ille­tékesség hiányának megalapítására elő­adott tényállítások valóságát a bíró­ság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a ^íróság hivatalos tudomásával ellenkeznek vagy egyéb-

Next

/
Thumbnails
Contents