Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56. szám. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott az országgyűlés jogi bizottságának.) ELSŐ RÉSZ. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. ALAPVETŐ ELVEK. A törvény célja. 1. §. Ennek a törvénynek az a célja, hogy a bíróságok előtti eljárásban az állampolgárok személyi és vagyoni jogaival, továbbá az állam és az egyéb jogi személyek vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült jogviták eldöntését az anyagi igazság alapján biztositsa. A per meg*nditasa. — Az ügyész perbeli jogai. 2. §. (i) A bíróság a polgári jog köréf ben felmerült vitát csak erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet rendszerint a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. Az állam és az egyes dolgozók érdekében azonban az ügyész is jogosult polgári pert indítani vagy a megindított perben, annak bármely szakában s bármelyik fél érdekében fellépni. («) Kiskorút illető tartási követelés érvényesítése iránt a gyámhatóság, az anyakönyvvezető, valamint az anyaés csecsemővédelmi szervek is indíthatnak a kiskorú érdekében keresetet. Az anyagi igazság érvényesülésének biztosítása. 3. §. (i) A bíróságnak az a feladata, hogy a jelen törvény céljának (1. §) megfelelően az anyagi igazság kiderítésére törekedjék. A bíróság evégett hivatalból gondoskodik arról, hogy a felek a perben jogaikat helyesen gyakorolják és perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek. A bíróság köteles a feleket a szükséges tájékoztatással ellátni és őket jogaikra, illetőleg kötelességeikre figyelmeztetni. (s) A bíróság hivatalból gondoskodik a pereknek alapos és egyben gyors tárgyalásáról. 4. §. A bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz általában kötve van. A jogról való olyan lemondást azonban, amely a fél méltányos érdekeivel nyilvánvalóan ellentétben áll, a bíróság akkor sem köteles figyelembe venni, ha a fél azt a bíróság tájékoztatása és figyelmeztetése ellenére is fenntartja. (66) 1