Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56. szám. Ugyanez áll a jog elismerésére és az egyességre is. 5. §. (i) A felek perbeli jogaikat jóhiszeműen kfttelesek gyakorolni. A bíróság hivatalból köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a per elhúzására vagy az anyagi igazság kiderítésének meghiúsítására irányul vagy erre vezethet. A bíróság a feleket a perbeli jogok jóhiszemű gyakorlására — a szükséghez képest ismételten is — figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemű pervitelnek a («) bekezdésben, valamint a törvény egyéb rendelkezéseiben meghatározott következ.ményeire is. (*) A bíróság pénzbírsággal (120. §) sújtja meghallgatása után azt -a felet vagy képviselőt, aki akár a tárgyaláson, akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból : a) az ügyre vonatkozó oly tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy valótlan, vagy az ügyre tartozó oly tényt tagadott, amelyről bebizonyult, hogy igaz, b) oly tényt, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése szempontjából jelentős, elhallgatott, vagy c) nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra. 6. §. (i) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyító eszközök alkalmazásához nincs kötve és szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhac minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkalmas. (a) Az előbbi rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt feltétlenül vagy az. ellenkező bebizonyításáig valónak kell tekinteni. Nyilvánosság. 7. §."(») A bírósági tárgyalás nyilvános. (2) A bírósági tárgyalásról a nyilvánosságot csak bírósági határozattal és csak abban az esetben lehet kizárni, ha ez államtitok, katonai vagy hivatali titok megőrzése végett vagy erkölcsi okból feltétlenül szükséges. Áz anyanyelv használatának biztosítása. 8. §. Az eljárás nyelve magyar. A magyar nyelv nemtudása miatt senkit hátrány nem érhet. A magyarul nem tudó személy az eljárás egész folyamán mind szóban, mind írásban anyanyelvét használhatja. Más hatósági határozatok hatálya polgári perben. 9. §. (1) Ha a polgári perben a büntetőbíróság által jogerős ítélettel már elbírált bűncselekmény polgári jogi következményei felől kell határozni, a büntetőbírói ítélet irányadó a polgári perben eljáró bíróságra abban a kérdésben, hogy követtek-e el bűncselekményt és annak elkövetője a terhelt volt-e. (2) A polgári perben eljáró bíróságot a fegyelmi hatóság, illetőleg más hatóság döntésében foglalt ténymegáílapk tások nem kötik ; ha azonban a törvény szerint a fegyelmi vétség elkövetését megállapító fegyelmi hatósági határo\ zatnak az igény érvényesítését meg kell előznie, arra is az (1) bekezdés rendelkezését kell megfelelően alkalmazni. II. Fejezet. BÍRÓSÁGOK. Első- és másodfokú bíróságok. 10. §. (1) Elsőfokú bíróságok a járásbíróság és a megyei bíróság. (*) Másodfokú bíróság a járásbíróság.