Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-50 • Törvényjavaslat a büntető perrendtartásról

50. szám. 245 Á magánvádló, a magánfél, a sértett és egyéb érdekeltek képviselői. 46. §. (i) Az eljárásban a magánvádló, a magánfél, a sértett és az ügyben szereplő egyéb érdekelt (45. § (Í) bek.) képviseletére jogosultak : a) a meghatalmazott ügyvéd, b) a törvényes képviselő, c) meghatalmazás alapján a Btá. 29. §-ában megjelölt nagykorú hozzátartozó. (2) AZ, aki a tárgyaláson tanuként szerepel, a képviseletre nem jogosult. Á terhelt. 47. §. (i) Az, akivel szemben a büntető eljárást folytatják : terhelt, mégpedig mind a nyomozás során (gyanúsított), mind a vádirat benyújtását követően (vádlott), úgyszintén a jogerős büntető ítélet meghozatala után (elítélt). (2) A terhelt azokat az indítványokat, egyéb előterjesztéseket és észrevételeket, amelyeket védekezése érdekében szükségesnek tart, az eljárás bármely szakában megteheti. Az ügy iratait a vádirat benyújtása után a bíróságnál és — ha ez az eljárás sikerét nem veszélyezteti — a nyomozás során is megtekintheti. A tárgyaláson és egyéb bírósági eljárási cselekmények foganatosításánál akkor is jelen lehet, ha ezt a törvény nem teszi kötelezővé. (s) A terheltet minden olyan esetben, amikor a törvényben biztosított valamely jogát gyakorolhatja, erre figyelmeztetni kell. Á védő. 48. §. (>) A terhelt érdekében az eljárás bármely szakában védő járhat el. (•) Védő lehet : a) a meghatalmazott vagy a bíróság által kirendelt ügyvéd, b) a járásbíróság előtt olyan cselekmény esetében, amelyre a törvény öt évi börtönnél nem súlyosabb büntetést rendel, a törvényes képviselő és meghatalmazás alapján a Btá. 29. §-ában megjelölt nagykorú hozzátartozó. (3) A 46. § (2) bekezdése a védőre is megfelelően irányadó. 49. §. (1) Védő részvétele a tárgyaláson kötelező, ha a) a bűntettre a törvény öt évi börtönnél súlyosabb büntetést rendel ; b) a terhelt fiatalkorú, süket, néma vagy fogyatékos szellemi képességű személy ; c) a terhelt biztonsági őrizetbehelyezésének kérdésében kell határozni. (2) Ha a terheltnek megbízott védője nincs és a védelem kötelező, a tanács elnöke hivatalból védőt rendel ki. (3) A bíróság a kötelező védelem esetein kívül is védőt rendelhet, ha ez a terhelt érdekében szükséges. Ilyen intézkedésnek helye van akár hivatalból, akár a terheltnek, törvényes képviselőjének vagy a Btá. 29. §-ában megjelölt hozzátartozójának kérelmére. (*) Több terhelt részére közös védőt osak akkor lehet kirendelni, ha érdekeik nem ellentétesek. (5) A bíróság indokolt esetben védőt az eljárásnak a tárgyalást megelőző szakában is kirendelhet. Ha a terhelt ideiglenes biztonsági őrizetben van, a védelem az eljárásnak a tárgyalást megelőző szakában kötelező. 50. §. (1) Azokban az esetekben, amelyekben védő kirendelése szükséges, a védőt az e célra összeállított jegyzékbe felvett ügyvédek közül az eljáró tanács elnöke rendeli ki. A kirendelt védő felmentését csak fontos okból kérheti. (a) Nem lehet védőül kirendelni : a) a sértettet, a terheltnek vagy a sértettnek a Btá. 29. §-ában megjelölt hozzátartozóját ; b) azt, aki az ügyben nyomozó cselekményt végzett vagy mint bíró, ügyész vagy a sértett képviselője eljárt, avagy általában olyan magatartást tanúsított, amely a terhelt érdekével ellenkezik. («) Az elsőfokú tárgyalásra kirendelt