Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-50 • Törvényjavaslat a büntető perrendtartásról

50. szám. 241 a kizárás megtagadása után tesz újabb bejelentést. (2) Ha a terhelt, a sértett vagy ezek képviselője nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az ügyben ugyanazon bíró ellen ismételten tesz alaptalan bejelentést, őt a kizárást megtagadó határozatban ezer forintig terjedhető pénzbírsággal lehet sújtani. A pénzbírság kiszabása miatt halasztó hatályú külön fellebbezésnek van helye. 20. §. A 13—19. §-ok rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni kell. 21. §. (1) A másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítást lehetőleg olyan bíró vegye fel, aki az elsőfokú ítélet meghozatalában nem vett részt. (2) A perújítás során lehetőleg ne járjon el olyan bíró, aki az alapügy beli ítélet meghozatalában résztvett. Hatáskör. 22. §. (1) Az eljárás azok miatt a bűntettek miatt, amelyeknek elbírárálását a 23.' § nem utalja a megyei bíróság hatáskörébe, a járásbíróság hatáskörébe tartozik. (s) A járásbíróság hatáskörébe tartozik az eljárás a jogszabállyal kifejezetten oda utalt kihágási ügyekben is. 23. §. A megyei bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás az alábbi bűntettek esetében : a) a népek békéje ellen irányuló bűntett miatt, úgyszintén a Népköztársaság elleni bűncselekmények miatt, kivéve a gyülekezeten kívül szóval elkövetett izgatást és hírkoholást, b) háborús és népellenes bűntettek miatt, c) pénzhamisítás és hamis pénzzel elkövetett visszaélések miatt, d) gyilkosság és szándékos emberölés miatt, e) közellátás elleni bűntettek és árOrszággyűlési iromány 1949—1953. I. kötet. drágítás bűntette miatt, ha azokra a törvény halálbüntetést állapít meg, f) a devizagazdálkodás szabályait sértő bűntettek miatt, g) abban az esetben, ha a cselekményre a törvény öt évig térj edhető bör tönnél súlyosabb büntetést állapít meg : a tervgazdálkodás érdekeit sértő, a társadalmi tulajdon ellen irányuló, az államtitok és hivatali titok megsértésével elkövetett bűntettek, továbbá a hivatali bűntettek miatt, h) az olyan bűntettek miatt, amelyekben az ügyész a legfőbb ügyész utasítása alapján a megyei bíróság előtt emel vádat. Illetékesség. 24. §. (1) Az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek területén a bűncselekményt elkövették, még akkor is, ha a bűncselekmény eredménye máshol következett be. (2) Ha a bűncselekményt több bíróság területén követték el, vagy ha az elkövetés helyét nem lehet megállapítani, az a bíróság illetékes, amely az ügyben korábban intézkedett (megelőzés). Ha azonban az elkövetés helye még a tárgyalás kitűzése előtt ismeretessé válik, az eljárást — a felek bármelyikének indítványára — az a bíróság folytatja, amelynek területén a bűncselekményt elkövették. («) Az eljárásra illetékes az a bíróság is, amelynek területén a terhelt lakik, ha az ügyész az ügyet elbírálás végett eléje terjeszti. 25. §. (1) Külföldön elkövetett bűncselekmény esetén az a belföldi bíróság illetékes, amelynek területén az elkövető tartózkodik vagy tartózkodási hely hiányában fogvatártják. M Ugyanez áll akkor is, ha a bűncselekményt az ország határain kívül, de olyan helyen követték el, amely a belfölddel egy tekintet alá esik (Btá. 3. § (•) bek.). 26. §. Külföldi hatóság által kért 16