Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-50 • Törvényjavaslat a büntető perrendtartásról

242 50. szám. kiadatás ügyében (236. §) az eljárásra az a megyi bíróság illetékes, amelynek területén a kikért személy tartózkodik. 27. §. Ha ugyanazt a személyt több bűncselekmény terheli és az eljárásra különböző bíróságok lennének illetékesek, valamennyi bűncselekmény miatt az a bíróság jár el, amelyiknek hatásköre a legsúlyosabb bűncselekményre is kiterjed. Több azonos hatáskörű bíróság között a megelőzés dönt. 28. §. (i) Több elkövető esetén az a bíróság, amelyik az elkövetők egyikére illetékes, a többi elkövetővel szemben is eljárhat, ha hatáskörét a cselekmény elbírálása nem haladja meg. Több ilyen bíróság között a megelőzés dönt. (*) Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed. 29. §. Az összes elkövetőket, úgyszintén a bűnpártolót és az orgazdát lehetőleg ugyanabban az eljárásban kell felelősségre vonni. 30. §. Az elkobzásra és a vagyonelkobzásra irányuló külön eljárásra (229. §) az a bíróság illetékes, amely az elkobzás (vagyonelkobzás) alapjául szolgáló bűncselekmény elbírálására illetékes volna, ha pedig ezt nem lehet megállapítani, az a bíróság, amelyhez az ügyész az elkobzás (va'gyonelkobzás) kimondása végett fordul. Hatáskör és illetékesség vizsgálata. 31. §. A bíróság a tárgyalás megkezdéséig mind hatáskörét, mind illetékességét hivatalból vizsgálja. 32. §. (i) A tárgyalás megkezdése után a hatáskör hiányát hivatalból kell figyelembe venni abból az okból, hogy az ügy a megyei bíróság hatáskörébe vagy külön eljárásra, illetőleg a katonai bíróság hatáskörébe tartozik ; egyébként a hatáskör hiányát nem lehet figyelembe venni. (2) A tárgyalás megkezdése után az illetékesség hiányát hivatalból kell figyelembe venni, ha jogszabály kizárólagos illetékességet állapít meg, egyébként az illetékesség hiánya egyáltalán nem vehető figyelembe. Eljáró bíróság kijelölése. 33. §. (1) Jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, úgyszintén akkor, ha az illetékes bíróság kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot az ügyész meghallgatása után ki kell jelölni. (2) A /kijelölés kérdésében a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés kizárólag a területén levő járásbíróságok közt merült fel, illetőleg a területén levő járásbíróság kizárása esetében a területén levő másik járásbíróság kijelölhető. (3) Egyébként a kijelölés kérdésében a legfőbb ügyész meghallgatása után a Legfelsőbb Bíróság dönt. A Legfelsőbb Bíróság jelöli ki az eljáró bíróságot akkor is, ha az illetékességre irányadó körülmények nem állapíthatók meg. 34. §. A Legfelsőbb Bíróság az eljárásra egyébként illetékes bíróság helyett a legfőbb ügyész indítványára azonos hatáskörű más bíróságot jelöl ki, ha ezt az ügy előkészítése, a bizonyítás felvételének megkönnyítése vagy a büntető eljáráshoz fűződő egyéb fontos érdek nyomatékosan indokolttá teszi. Ügyek egyesítése és elkülönítése. 35. §. Azokat az ügyeket, amelyeknek együttes elintézése az eljárás tárgyára vagy az abban résztvevő személyekre tekintettel vagy egyéb okból célszerűnek mutatkozik, a 28—29. §-ok esetein kívül is egyesíteni lehet. 36. §. Ha célszerűnek mutatkozik, az ügyek egyesítését mellőzni is lehet, illetőleg azokat el lehet különíteni. Elkülönítés esetén az iratokat ahhoz a