Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-42 • Az országgyűlés jogi bizottságának jelentése "a büntetőtörvénykönyv általános részéről" szóló 39. számú törvényjavaslat tárgyában

210 42. szám. b) amely a bűntett elkövetése útján jött létre. c) amelyet a bűntett elkövetője a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól az elkövetésért kapott. (2) El kell kobozni azt a sajtóterméket is, amelyben a bűntett megvalósult. (3) Ha a törvény külön rendeli, elkobzás alá esik az olyan tárgy is, amelyre nézve a bűntettet elkövették, feltéve hogy a tárgy az elkövető tulajdona vagy tulajdonosának az elkövetésről előzetesen tudomása volt, illetőleg arról a körülményeknél fogva előzetesen tudnia kellett. (4) Ha az elkobzás előfeltételei fennállanak, annak akkor is helye van, ha az elkövető nem büntethető. (?) Az elkobzott dolog tulajdona az elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedésével az államra száll. 38. §. (1) Vagyonelkobzásnak van helye azokban az esetekben, amelyekben a törvény ezt külön rendeli. (2) A vagyonelkobzást akár az elkövető egész vagyonára, akár vagyonának meghatározott részére vagy hányadára, illetőleg egyedileg meghatározott egyes vagyontárgyaira lehet kimondani. (s) A vagyonelkobzást ki lehet terjeszteni azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a hatóság kijátszása végett másra ruházott át, feltéve hogy a szerzőnek az átruházás céljáról tudnia kellett, úgyszintén azokra a vagyontárgyakra is, amelyeket az elkövető a bűntett elkövetése után másra ingyenesen átruházott. 39. §. A közügyektől eltiltást ki kell mondani, ha az elkövetővel szemben egy évnél hosszabb tartamú börtönbüntetést alkalmaznak vagy egyébként is, ha az eset összes körülményeit figyelembe véve, az elkövető a közügyekben való részvételre méltatlannak mutatkozik. 40. §. (1) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésétől kezdve a megszabott időtartam lejártáig : a) az országgyűlési, valamint a helyi tanácsi választásokon választójogot nem gyakorolhat és az országgyűlés, valamint helyi tanács tagjává nem választható; b) törvény által alkotott testületben választójogot nem gyakorolhat, ilyen testületnek, úgyszintén társadalmi szervezetnek vagy egyesületnek tisztségére nem választható s az ilyen testület, szervezet vagy egyesület képviseletében el nem járhat ; c) közszolgálati állásra, továbbá hatósági kinevezéstől vagy megerősítéstől függő egyéb állásra vagy tisztségre nem alkalmazható és általában közfeladat ellátásával meg nem bízható ; d) a közfeladatra kijelölhetők jegyzékébe fel nem vehető ; e) ügyvédi vagy szabadalmi ügyvivői gyakorlatot nem folytathat, honvédségi védőként el nem járhat ; f) nyilvános iskolában tanárként, illetőleg tanítóként nem működhet ; g) belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt nem kaphat. (2) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével: a) elveszti mindazt a már meglevő tagságát, állását, tisztségét vagy megbízatását, amelynek elnyerését az előbbiek szerint az eltiltás kizárja s elveszti az ilyen tagsággal, állással, tisztséggel vagy megbízatással kapcsolatban szerzett minden ellátási és egyéb olyfwi igényét, amely őt szolgálata, illetőleg működése alapján megilleti ; b) törlendő a közfeladatra kijelölhetők jegyzékéből ; c) elveszti belföldi kitüntetéseit és a külföldi kitüntetéseinek viselésére való jogosultságát. (3) Különös méltánylást érdemlő okból és ha ezt rászorultság is indokolttá teszi, ki lehet mondani, hogy a közügyektől eltiltottnak vagy csak családtagjainak ellátási igénye egészben vagy részben fennmarad. 41. §. (1) A közügyektől eltiltást egy évtől tíz évig terjedhető tartamra kell kimondani.