Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-42 • Az országgyűlés jogi bizottságának jelentése "a büntetőtörvénykönyv általános részéről" szóló 39. számú törvényjavaslat tárgyában

42. szám. 209 nak az elkövető ellen a bűntett miatt tett intézkedése. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét kezdetét veszi. (2) Nem számít be az elévülés határidejébe az az idő, amely alatt az elkövető ellen a bűnvádi eljárás előzetes kérdés eldöntése végett fel van függesztve. 28. §. Több elkövető esetében az a körülmény, amelynél fogva valamelyik elkövető nem büntethető vagy enyhébb büntetési tétel alá esik, más elkövetőre nem hat ki ; az a körülmény pedig, amely valamelyik elkövetőre nézve súlyosabb büntetési tétel alkalmazását eredményezi, más elkövetőre csak akkor hat ki, ha az erről a körülményről az elkövetéskor tudott. 29. §. A büntetőtörvények alkalmazása szempontjából »hozzátartozó« az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a neveltgyermek, a testvér, a házastárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. III. Fejezet. Büntetések. 30. §. A büntetések a következők : 1. halálbüntetés, 2. börtön, 3. pénzbüntetés, 4. elkobzás és vagyonelkobzás, 5. közügyektől eltiltás, 6. foglalkozástól eltiltás, 7. kiutasítás. 31. §. A halálbüntetés és a börtön mindig főbüntetések. A többi büntetések mellékbüntetések, azokban az esetekben azonban, amelyekben azt a törvény külön rendeli, az illető bűntett miatt főbüntetésként alkalmazhatók. 32. §. (1) A börtön életfogytig vagy határozott ideig tart. Országgyűlési iromány 1949—1953. I. kötet. (2) A határozott idejű börtön leghosszabb tartama tizenöt év, legrövidebb tartama harminc nap. 33. §. (i) A bűntett olyan elkövetőjével szemben, akinek megfelelő vagyona, jövedelme vagy keresete van, a) mellékbüntetésként pénzbüntetést kell alkalmazni a vagyon elleni bűntettek minden esetében és akkor is, ha a bűntettet anyagi előny szerzése céljából követte el ; b) mellékbüntetésként pénzbüntetést lehet alkalmazni bármely bűntett esetében, ha feltehető, hogy ezzel az elkövetőt újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani. (2) Nem alkalmazható mellékbüntetésként pénzbüntetés, ha a főbüntetés halál vagy tizenöt évi, illetőleg ennél hosszabb börtön. 34. §. A pénzbüntetés legkisebb összege tíz forint, legmagasabb összege ötvenezer forint. 35. §. A pénzbüntetés összegének megállapításánál a büntetés kiszabására irányadó körülmények (50.§) mellett különös figyelemmel kell mérlegelni az elkövető anyagi helyzetét, úgyszintén a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyt. 36. §. (1) A pénzbüntetést behajthatatlansága esetében börtönre kell átváltoztatni ; ennek tartamát a pénzbüntetés kiszabásával együtt kell megállapítani. (2) A pénzbüntetés átváltoztatásánál tíz forinttól kétszáz forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi börtönt kell számítani. A pénzbüntetést helyettesítő börtön tartama egy napnál rövidebb és egy évnél hosszabb nem lehet. 37. §. (1) El kell kobozni azt a dolgot : a) amelyet a bűntett elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, ha az az elkövető tulajdona vagy egyébként is, ha az a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyezteti, 14