Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-39 • Törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv általános részéről

192 39. szám. Egyes mellékbüntetések meghatározott időre szólnak. Ha tehát az elítéltet különböző jogerős ítéletekben azonosnemû több mellékbüntetésre ítélték, ezek közül a rövidebb időtartamra szóló figyelmen kívül marad. A Btá. ugyanis a büntések összeadását ebben a vonatkozásban is kerülni óhajtja, ennélfogva nincs más megoldás, mint a rövidebb tartamú mellékbüntetés végrehajtásának mellőzése. Eddigi bírói gyakorlatunk ugyanezt az eredményt mesterkélt fikcióval éri el. A 61. §-hoz. Különleges rendelkezéseket igényel az összbüntetéssel kapcsolatban a pénzbüntetés, önként értetődő szabály, hogy a pénzbüntetés másnemű büntetéssel összebüntetésbe nem foglalható, mert a pénzbüntetés vagyoni hátrányként kívánja az elkövetőt sújtani. Ez a szabály mind az 57., mind az 59. § esetére egyaránt vonatkozik. A több pénzbüntetést azonban egy összegben, összbüntetésként kell kiszabni, mégpedig akkor is, ha valamennyi pénzbüntetést főbüntetésként, vagy valamennyit mellékbüntetésként vagy közülük egyeseket fő-, másokat mellékbüntetésként alkalmazták. A pénzbüntetésből álló összbüntetésre is kiterjed a 34. §-ban megállapított korlátozás, vagyis a pénzbüntetés mint összbüntetés sem haladhatja meg az ötvenezer forintot, mert ugyanazok az okok, amelyek a pénzbüntetés maximumának megállapítását szükségessé tették, ebben a vonatkozásban is irányadók. Bár az utólagos összbüntetésbe foglalással a Btá. lehetőleg ugyanabba a helyzetbe kívánja hozni az elítéltet, mint ha valamennyi bűncselekménye miatt egyszerre vonták volna felelősségre, ez a szempont nem lehet irányadó akkor, ha ugyanazt az elkövetőt külön ítéletekkel pénzbüntetésre ítélték. Ezeket a pénzbüntetéseket tehát — tekintet nélkül arra, hogy együttes összegük meghaladja-e az ötvenezer forintot vagy sem — kivétel nélkül be kell hajtani. Más azonban a helyzet a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén helyettesítő szabadságvesztésbüntetések tekintetében. Az egyhuzamban való kitöltésnek a büntetést súlyosbító eredményét itt is ellensúlyozni kell, vagyis a helyettesítő szabadságvesztésbüntetéseket összbüntetésbe kell foglalni. Az ilyen összbüntetés sem szabható ki az egyes helyettesítő szabadságvesztések egyszerű összeadása útján ; minthogy pedig a helyettesítő szabadságvesztés a 36. § (2) bekezdése értelmében egy évnél hosszabb nem lehet, minthogy továbbá a börtönbüntetés — összbüntetésbe foglalás esetén — az 59. § (1) bekezdéséhez képest nem haladhatja meg a törvényben megállapított legsúlyosabb büntetés másfélszeres tartamát : ennélfogva a helyettesítő szabadságvesztésekből alakított összbüntetés nem lehet hosszabb másfél évnél. A 62. §-koz. Vannak büntetések, amelyek a fentebbi rendelkezések értelmében összbüntetés útján sem súlyosbíthatok. Ez az eset, ha életfogytig tartó börtönre ítélt követ el büntetésének végrehajtása alatt olyan bűntettet, amely miatt nem ítélik halálra, vagy ha az összbüntetésként húsz évi börtönre ítélt követ el büntetésének végrehajtása alatt újabb bűntettet, amely miatt sem halálra, sem életfogytig tartó börtönre nem ítélik. Ilyenkor a letartóztató intézeti szabályokban megállapított valamely fegyelmi büntetés alkalmazásának lesz helye. A tervezet azonban lehetővé teszi, hogy a bíróság a feltételes szabadság legkorábbi időpontját öt évnél nem hosszabb időre elhalássza. Ez a rendelkezés annyit jelent, hogy ilyen esetben