Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-39 • Törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv általános részéről

184 39. szám. Az eltiltás tartamának számítása ugyanolyan szabályok szerint történik, mint a közügyektől eltiltás esetében. A 45. §-hoz. Bizonyos bűncselekmények miatt jelenleg is mód van arra, hogy a büntetőbíróság az elkövetőt egy vagy több meghatározott községből (városból) vagy az ország területének meghatározott részéből kitiltsa. Jelenleg ennek az intézkedésnek csak belföldi állampolgárral szemben van helye, mert külföldit az ország területéről ki kell utasítani. A Btá. 45. §-a megszünteti az elnevezésbeli különbséget kitiltás és kiutasítás között és az eddigi kitiltást is kiutasításnak nevezi. Míg továbbá a korábbi szabályok szerint az ország területén belül érvényesülő kitiltásnak csak belföldi állampolgárral szemben volt helye, addig a Btá. 45. §-a ezt a megszorítást elejti. Előfordulhatnak ugyanis esetek, amelyekben az elkövető külföldi állampolgár, de az ország területéről való eltávolítása egyrészt méltánytalan lenne, másrészt a társadalom védelme érdekében sem jelentkezik feltétlenül szükségesnek. A 45. § értelmében nem lesz tehát akadálya annak, hogy ilyen esetben a külföldi állampolgárságú elkövetőt ne az ország egész területéről, hanem csupán annak egy részéből, illetőleg meghatározott községből vagy városból utasítsák ki. A 45. §-ban szabályozott kiutasítás a § (2) bekezdése értelmében hat hónaptól öt évig terjedhető időre szólhat ; ennek az időtartamnak a számítása úgy történik, mint a közügyektől eltiltásé. A 46. §-hoz. Míg fennálló jogszabályaink szerint külföldi állampolgár elkövetőt csak egyes meghatározott bűncselekmények miatt lehet az ország területéről kiutasítani, addig a 46. § ezt bármely bűntett esetében kötelezővé teszi, ha az intézkedés — az eset összes körülményeit figyelembe véve —kívánatos. A kiutasítás azonban nem történik szükségkép végleges hatállyal, hanem határozott időre, nevezetesen három évtől tíz évig terjedő tartamra is kimondható. Ebbe az időtartamba csak az az idő számít be, amelyet az elítélt a főbüntetés végrehajtásának befejezése vagy végrehajthatóságának megszűnése után külföldön töltött. el. Ha tehát a külföldit pl. három évi börtönre és öt évi kiutasításra ítélik, de az elítélt a börtönbüntetés kitöltése után a hatóságok elől rejtőzve, még két évet Magyarországon tölt és a kiutasítás foganatosítására csak ezt követően kerül a sor : a kiutasítás ötévi tartamába sem a börtönben töltött három év, sem az azt követő két évi magyarországi tartózkodás nem számít be. A 47. §-hoz. Halálbüntetés kiszabása esetén sem közügyektől vagy foglalkozástól, eltiltásnak, sem kiutasításnak természetesen nem lehet helye. Ha azonban a halálbüntetést kegyelemből más büntetésre változtatják át, utólag határozni kell az említett mellékbüntetések kiszabása tárgyában is. IV. F e-j ezét. Javító-nevelőmunka A 48.'§-hoz. A büntetést a Btá. 50. §-a értelmében nemcsak a dolgozó nép védelme érdekében és nemcsak a társadalom többi tagjának a bűnözéstől való visszatartás»