Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-39 • Törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv általános részéről

168 39. szám. dése ilyen esetben nem zárja ki a kísérlet megállapítását, csupán megengedi a büntetés korlátlan enyhítését, sőt a bűnösség megállapításának és a büntetés kiszabásának mellőzését is. Az alkalmatlanságnak ugyanis számtalan fokozata van. Lehetséges, hogy a tárgy vagy az eszköz oly nyilvánvalóan alkalmatlan, az utóbbi pedig egyben oly nyilvánvalóan veszélytelen is, hogy bűntett kísérletéről komolyan beszélni sem lehet. Előfordul viszont, hogy az alkalmatlanság korántsem ilyen biztos, lehetséges pl., hogy az emberölésre felhasznált eszköz nem volt ugya n alkalmas a sértett megölésére, de arra megfelelőbb használat vagy gondosabb előkészítés után alkalmas lehetett volna. A bíró számára tehát lehetőséget kell adni az eset helyes egyéni megítélésére. A teljes büntetlenség feltétlen biztosítása azért sem látszik helyénvalónak, mert még az alkalmatlan kísérletben is megnyilvánulhat bizonyos fokú veszélyesség a társadalommal szemben. A kísérlettől való önkéntes elállás esetére eddigi büntetőtörvénykönyvünk teljes büntetlenséget biztosított. Az alkalmatlan kísérlettel kapcsolatban elmondottaknál fogva a Btá. ezt a szabályt nem teszi magáévá és ilyenkor is .csupán megengedi a büntetés korlátlan enyhítését, illetőleg a bűnösség megállapításának és a büntetés kiszabásának mellőzését. A kísérlettől való visszalépésnek egyébként a Btá. is két esetét különbözteti meg a szerint, hogy a bűntett véghezvitelére irányuló cselekmény sem hajtatott teljesen végre, avagy az már végrehajtatott ugyan, csupán az eredmény nem következett még be. Az előbbi esetben elég az önkéntes elállás, az utóbbi esetben azonban már nem lehet szó elállásról, hanem az eredmény bekövetkezésének önkéntes elhárítását kell a (2) bekezdés alkalmazásához megkívánni. Azok az okok, amelyek a kísérlettől való visszalépés számára kedvezményt biztosítanak, a felbujtó és a bűnsegéd szempontjából is irányadók, ha a bűntett végrehajtását önként megakadályozza vagy az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. Valamint a kísérlettől való visszalépés esetében, úgy ebben az esetben is nagyobb érdek fűződik a bűntett befejezésének elmaradásához, mint ahhoz, hogy a kísérlet elkövetője, illetőleg a bűnrészes a törvényes büntetési tétel teljes szigorúságával sujtassék. Viszont méltányossági szempontok teszik indokolttá, hogy a szóbanforgó kedvezmény a most említett feltételek nélkül is alkalmazható legyen a bűnsegéddel szemben, ha a kísérlet tettese javára ezt a kedvezményt alkalmazták. A 19. §-hoz. A kísérlettől meg kell különböztetni az előkészületi cselekményt. Kísérlettel akkor van dolgunk, ha a bűntett fogalmához megkívánt végrehajtási cselekmény már megkezdődött, viszont az előkészület még ezen a határon is innen marad és csupán a véghezvitel előkészítésére irányul. Ennek példáit — természetesen nem kimerítően — a 19. § (1) bekezdése tartalmazza. , Eddigi jogunk értelmében az előkészület rendszerint büntetlen, csupán egyes kivételes esetekben nyilvánítják büntetendőnek különleges rendelkezések némely bűntett előkészületi cselekményét. Számolva az ilyen különleges rendelkezésekkel, a Btá. szükségesnek látja az előkészület fogalmának és a reá vonatkozó általános szabályoknak a meghatározását. Minden bűntett előkészületét a Btá. nem kívánja büntetés alá helyezni, mert az előkészületet nagy távolság választja el a bűntett befejezésétől és az esetek nagy részében korántsem biztos, hogy az előkészület elkövetője ezen az úton kitartott volna-e. Nem szabad továbbá figyelmen kívül hagyni, hogy az előkészület egymagukban megengedett cselekményekből áll ; ezeket a cselekményeket csupán a jövőben esetleg végrehajtandó bűntettel való kapcsolatuk teheti büntetendővé. Ámde felettébb nehéz annak bizonyítása, vájjon