Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-257 • Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbviteli egyszerűsítéséről

260 257. szám. i egy hónapra szól. Ez az idő aránylag rövid ugyan és bizonyos nehézségeket támaszt­hat az ítélkezés akadálytalan lebonyolítása terén, figyelembe kellett azonban venni, hogy a járásbíróság székhelyén, tehát rendszerint kisebb helyen-íákó ülnök foglalkozásának természetéből következően nem vonható el hosszabb időre kereső tevékenységétől. Bár az ülnök (pótülnök) szabályként ugyanabban a tanácsban működik egy hónapon át, fennakadások elkerülése végett mégis lehetővé kellett tenni, hogy szükség esetén az illető járásbíróság bármelyik másik tanácsában is eljárhasson. Ugyancsak a büntető igazságszolgáltatás akadálytalan működését igyekszik bizto­sítani a 2. § (2) bekezdése is. Az ülnök megbízatása egy hónapig tart, ha tehát a részvételével megkezdett tárgyalást bizonytalan időre elnapolják, vagy meghatá­rozott időre félbeszakítják és a folytatólagos tárgyalásra az egy hónap eltelte után kerül sor, a tárgyalást az 1930 : XXXIV. te. 114. §-a értelmében meg kellene ismé­telni. Éppen ezért az említett rendelkezés szerint az ülnök megbízatásának letelte után is köteles a részvételével megkezdett folytatólagos tárgyaláson közreműködni, feltéve, hogy az két hónapon belül ismétlés nélkül tartható meg. Ha ugyanis vala­mely előfeltétel hiányában a Te. 114. §-a értelmében amúgyis elölről kell kez­deni a tárgyalást, a korábbi ülnök behívásának nem lenne gyakorlati célja. A törvényszéki büntetőtanácsot a javaslat 3. §-a_nagyobb létszámú ítélkező testületként szervezi meg, amennyiben az két törvényszéki ítélőbíróból és három ülnökből alakítandó. A 9. § értelmében ugyanis a politikai jelentőséggel bíró, súlyosabb vagy akár ténybeli, akár jogi szempontból bonyolultabb természetű ügyek elbírálása a törvényszéki büntető tanács hatáskörébe tartozik, ezt a tanácsot tehát több tagból kell megalakítani. A járásbírósági és a törvényszéki büntető­tanácsban egyaránt a nem jogászi elem lesz többségben, a törvényszéki büntető­tanácsban azonban két hivatásos bíróra van szükség, mert a tárgyalás előkészítésé­vel és vezetésével amúgyis elfoglalt elnököt nem lehet az ítélet írásbafoglalásának munkájával egyedül megterhelni. A törvényszéki büntetőtanács ülnökei két hó­napra nyerik megbízatásukat, mert a törvényszéki székhely lakosságának körében már nagyobb számban találhatók az ülnöki tisztségre alkalmas olyan egyének, akiket két hónapra is el lehet vonni rendes foglalkozásuk gyakorlásától. A 4. §-hoz. A § (1) bekezdése az ülnöki működéshez szükséges előfeltételeket szabályozza, mégpedig a lehető legegyszerűbb módon, amennyiben beéri a magyar állampolgárság, az itélobírói tisztség elnyeréséhez szükséges kor (ezidőszerint a huszonhatodik életév betöltése) és az országgyűlési képviselői választójog meg­kívánásával. A javaslat tehát erkölcsi és politikai minősítés szempontjából nem állít fel külön kellékeket, hanem azokat, akik országgyűlési választójoggal bírnak, az ülnöki tisztség gyakorlására is alkalmasaknak minősíti. Kétféle közjogi státus felállítása ugyanis szükségtelennek mutatkozik, de meg is nehezítené az ülnöki tisztségre alkalmas egyének jegyzékének összeállítását. E jegyzék összeállítása egyébiránt olyan nagyszámú részletes rendelkezést tesz szükségessé, amely meg­haladná a törvény kereteit. Éppen ezért a (2) bekezdés ebben a tekintetben bőséges felhatalmazást ad a kormánynak. Az igazságszolgáltatás nevelő hatásának foko­zása céljából ad lehetőséget a (2) bekezdés olyan rendelkezés kibocsátására, amely szerint egyes ügyek elbírálásában kizárólag a bíróság székhelyén, a bíróság terü­letéhez tartozó nagyobb helységben, illetőleg a bűncselekmény elkövetésének helyén lakó ülnökök működjenek közre. Ez a rugalmas szabályozás alkalmas annak megelőzésére is, hogy yalamely ügy tárgyalásával kapcsolatban a köz­nyugalom megzavarásának -veszélye idéztessék fel. Az 5. §-hoz. Bár az 1940 : XVIII. te. 3. §-ának fogalommeghatározásából önként következik, a § (1) bekezdése kimondja, hogy az ülnök e minőségében köz-

Next

/
Thumbnails
Contents