Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-257 • Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbviteli egyszerűsítéséről

â'57, szám.' m ejti és — megfelelő biztosítékok keretei között — lehetővé teszi a törvényességérvényesülését a jogerős, de a vádlott előnyére törvénysértő határozatokkal szemben. 7. Ami a. perorvoslati eljárás részleteit illeti, ebben a vonatkozásban csak általánosságban jegyzem meg, hogy fennálló jogunk a perorvoslati eljárás terén sok .nehézkességgel és kiküszöbölhető jogi formalizmussal küzd., A javaslat célja e téren az, hogy az eljárást egyszerűbbé és áttekinthetőbbé tegye. Amíg a büntetőJbtffáskodást kizárólag hivatásos szakbírák gyakorolták, addig az eljárás jogi nehézségei nem jártak különösebb hátránnyal; minthogy azonban a javaslat a felsŐbíráskodásba is bevonja a nép kiküldötteit, gondoskodnia kell az eljárási szabályok olyan mértékű egyszerűsítéséről, amilyent a fellebbezési eljárás természete egyáltalán megenged. ; 8. Egyfelől a nép kiküldötteinek a büntetőbíráskodás egész területén és minden fokán az ítélkezésbe való bevonása, másfelől a perorvoslati rendszer gyökeres reformja természetszerűen kihat a bűnvádi perrendtartás számos rendelkezésére. Az utóbbiakat tehát megfelelőén módosítani kell, illetőleg ki kell egészíteni. A leghelyesebb megoldás teljesen új bxínvádi perrendtartás megalkotása lenne, ennek azonban ezidőszerint leküzdhetetlennek látszó akadályai vannak. A bűnvádi perrendtartásnak ugyanis egyfelől a bírói szervezeten, másfelől a bíróság által alkalmazandó anyagi büntetőtörvényen kell alapulnia. Ámde bírósági szervezetünk a jövőben nyilván jelentős átalakulásokon megy át, a bűnvádi perrendtartás pedig, nem szabható olyan bírósági szervezethez, amely a valóságban még nem létezik. Ugyanez áll a bűnvádi eljárásnak a bíróság által alkalmazandó anyagi joghoz való viszonyára is. Üj büntetőtörvénykönyvünk általános része előkészítés alatt áll. Ez a törvényhozási munkálat számos új intézményt tartalmaz, amelyeknek mindegyike különleges eljárási szabályozást tesz szükségessé. Amíg az új anyagi büntetőtörvénykönyv el nem készül és törvényerőre nem emelkedik, nem lehet végleges hatállyal megállapítani azokat az eljárási rendelkezéseket sem, amelyek szerint a büntetőtörvény alkalmazása végbemegy. Ilyen körülmények között ezidőszerint nem lehet szó hosszú időre szóló, az állandóság igényével fellépő bűnvádi perrendtartás megalkotásáról, a javaslatnak tehát arra kell szorítkoznia, hogy hatály bán levő bűnvádi perrendtartásunkat a népi elem közreműködéséből és a perorvoslati reformból szükségszerűen következő mértékben módosítsa és kiegészítse. De ilyen körülmények között is indokolt az a várakozás, hogy a jelen törvényjavaslat jelentős haladásként jelentkezik büntető igazságszolgáltatásunk terén és kiindulópontul szolgálhat a polgári igazságszolgáitatás demokratikus szellemű átalakítására is. - . ; • RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. A javaslat I. fejezete a népi elem bevonásával kapcsolatos szervezeti rendelkezéseket tartalmazza. Megszünteti a járásbíróságnál kivétel nélkül érvényesülő egyesbíráskodást, úgyszintén a törvényszéki egyesbíráskodást is, amely jelenleg a nagyobb számban előforduló, egyszerűbb ügyek terén uralkodik.' Ehelyett mindkét elsőfokú bíróságnál, tehát úgy a járásbíróságnál, mint a törvény-, széknél büntetőtanács szervezéséről gondoskodik. A fellebbviteli bíráskodás ezidőszerint is tanácsi hatáskörbe van utalva, a nép kiküldöttjeinek részvétele folytán azonban módosulni fog a fellebbezési tanácsok Összeállítása. Ilyen értelemben rendelkezik a javaslat 1. §-a. A 2. és 3. §-hoz. A 2. § a járásbírósági büntetőtanáes szervezetét szabályozza, mégpedig akként, hogy a tanács a járásbíróság egy ítélőbírajából mint elnökből és két ülnökből áll. Az ülnökök behívása sorsolás alapján történik. A sorsolás hatálya