Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-257 • Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbviteli egyszerűsítéséről

246 257. szám. tanács elnöke kitűzi a tanácsülést, illetőleg tárgyalást. 51. §. Ha az 50. § (2) bekezdésében felsorolt valamely intézkedés nem történt meg, annak pótlása iránt a fellebbezési bíróság tanácsülésben intézkedik. 52. §. Tanácsülésre tartozik a fellebbezés elintézése, ha az ügyben kizárólag az alább felsorolt valamely vonatkozásban kell intézkedni : 1. a fellebbezési bíróságnak nincs hatásköre vagy illetékessége; 2. a fellebbezést a 37. § (2) bekezdése kizárja vagy a fellebbezés elkésett, illetőleg nem jogosulttól származik; 3. a fellebbezés kiegészítésére irányuló felhívás (50. § (2) bek, a) pont, 51. §) eredménytelensége folytán sem a fellebbezésből, sem az ügy egyéb adatai alapján nem lehet megállapítani, hogy a fellebbező az elsőfokú bíróság eljárását, illetőleg ítéletét miért tartja sérelmesnek; 4. a fellebbezés kizárólaga magánjogi igényre vagy a bűnügyi költségekre vonatkozik; 5. a vádlott az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala után meghalt; 6. a fellebbezés kizárólag eljárási okon alapul, vagy az ítéletet eljárási ok miatt hatályon kívül kell helyezni; 7. a fellebbezés az ügy érdemére vonatkozó bizonyítás felvételére is irányul; 8. a 47. § esetében. 53. §. (1) A tanácsülést a fellebbezési tanács elnöke és két ítélőbírája az ülnökök részvétele nélkül tartja meg. (2) A tanácsülés a Bp. 293., 294. és 295. §-aiban, valamint az ezeket kiegészítő rendelkezésekben foglalt korlátok között nyilvános. (3) A felek és képviselőik nem szólalhatnak fel. 54. §. (1) A tanácsülésben az előadó előterjesztése után fel kell olvasni az első fokon hozott ítéletet és — amenynyiben szükséges ,— az ügy egyéb iratait. (2) A tanács határozatát zárt ülésben hozza, de nyilvánosan (53. § (2) bek.) hirdeti ki. 55. §. A fellebbezési bíróság az 52. § 1. pontja esetében az ügy iratait ahhoz a bírósághoz, illetőleg más hatósághoz teszi át, amelynek hatáskörébe és illetékessége alá az ügy tartozik; 2. és 3. pontja esetében a fellebbezést elutasítja; 4. pontja esetében az ítéletnek fellebbezett részét megváltoztatja, illetőleg a fellebbezést elutasítja, 5. pontja esetében az elsőfokon hozott ítéletet hatályon kívül helyezi és , az eljárást megszünteti ; ha azonban az elsőfokú ítélet a vádlott bűnösségét megállapította és az e részben fellebbezéssel megtámadva nem volt, a fellebbezési bíróság az ítéletet a magánjogi igény tekintetében az előbbi pont értelmében felül bírál JA. 56. g. (1) Az 52. § 6. pontja esetében a fellebbezési bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezi, ha a fellebbezést alaposnak találja abban a tekintetben, hogy 1. az ítélőbíróság nem volt törvényesen megalakítva; 2. a törvény szerint kizárt bíró vagy ülnök (Bp. 64. §, 65. § első és második bekezdése, 66. §, a jelen törvény 8. §-a) vett részt az ítélet meghozatalában; 3. az ítélet meghozatalában olyan bíró vagy ülnök vett részt, aki nem volt jelen az egész tárgyaláson; 4. az ítélőbíróság hatáskörét túllépte vagy hatáskörébe tartozó ügyet ahhoz nem tartozónak nyilvánított; 5. a tárgyalást olyan személy jelenléte nélkül tartották meg, akinek jelenléte a törvény értelmében nem mellőzhető, ideértve a kötelező védelem esetében a védőt is; 6. a nyilvánosságot törvényes ok nélkül zárták ki; 7. az ítélet rendelkező része érthetetlen vagy indokolása a rendelkező résznek ellentmond; 8. az ítéletet törvényes vád nélkül hozták;