Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.
1947-256 • Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között az állampolgárság egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában Bukarestben, az 1949. évi február hó 10. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről
256. szám. 235 Melléklet a 256. s z ámú ir ományhoz. Indokolás „a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között az állampolgárság egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában Bukarestben, az 1949. évi február hó 10. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről" benyújtott törvényjavaslathoz. Az 1921 •: XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződésnek 61. cikke a községi illetőséget tette az állampolgárság rendezésének alapjául. Mivel a községi illetőségre vonatkozó, hatályban volt magyar jogszabályok (1886 : XXII. te. 3—20. §) szerint az illetőségi község nem esett egybe az állandó lakóhellyel, sokan más állam állampolgáraivá lettek, mint amelynek területén állandó lakóhelyük volt, illetőleg amelyhez őket életkörülményeik fűzték. A reakciós kormányok soviniszta szempontoktól vezetve és abból az elgondolásból kiindulva, hogy a lakosságnak minél nagyobb részét tartsák függő helyzetben, ennek a kérdésnek nyugvópontra hozatalát évtizedeken keresztül akadályozták. Az állampolgársággal kapcsolatos nehézségeket fokozta, hogy az 1940. évi augusztus hó 30. napján hozott bécsi döntés alapján az északerdélyi terület lakosságának legnagyobb része magyar állampolgár lett. Az 1945 : V. törvénycikkbe iktatott fegyverszüneti egyezmény 2. pontja, majd az 1947 : XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 1. cikkének 2. pontja a bécsi döntést semmisnek és érvénytelennek nyilvánította ugyan, de az állampolgársági kérdéseket nem rendezte. A rendezetlen állampolgársági ügyek számát tetemesen növelte az 1940—1944. évek között Magyarországról az északerdélyi területre költözött, valamint az 1944. év végén a hazug fasiszta propaganda hatása alatt északerdélyi területről Magyarországra menekült személyek helyzete. A népi demokrácia erőinek teljes győzelme után a két állam egymáshoz való viszonyában olyan változás következett be, amely lehetővé teszi a vázolt nehézségek végleges rendezését, valamint a magyar és a román állampolgársági jog különbözősége folytán megoldásra váró kérdések megoldását. Az egyezmény megkötésére irányuló tárgyalások az 1949. évi január hó 31. napjától február hó 10. napjáig Bukarestben folytak. A tárgyalások eredményében mindkét népi demokrácia érdekeinek figyelembevételével készült a becikkelyezésre váró egyezmény, amelynek részletes indokolása a következő : Az egyezmény alaprendelkezéseit az 1. és 2. cikkek tartalmazzák. E cikkek értelmében azok, akik az egyezmény aláírása időpontjában is ugyanannak az államnak területén laktak, mint amelynek területén már az 1940. évi augusztus
