Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-248 • Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között az egyenesadók, valamint az öröklési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten az 1948. évi augusztus hó 28. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről

212 248. szám. Melléklet a 2áS. számú irományhoz. Indokolás „a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között az egyenesadók, valamint az öröklési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten az 1948, évi augusztus hó 28. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről'* benyújtott törvényjavaslathoz. Az ugyanazon vagyontárgyak vagy jövedelmek belföldön és külföldön való kétszeres megadóztatásának elkerülése nemcsak adójogi, hanem államközi gazdasági kapcsolatok szempontjából is általában kívánatos. A kettős megadóztatás kiküszöbölése különösen a szomszédos államokkal szükséges, amelyekkel szorosabb gazdasági kapcsolatok állanak fenn. A tapasztalat szerint ugyanis az adóügyi egyezmények az államközi gazdasági forgalmat hatékonyan elősegítik. Magyar és román viszonylatban az adóügyi egyezmény létesítését a két népi demokrácia között kialakult baráti kapcsolatok különösen indokolják. Romániával a múltban már kétízben létesült adóügyi egyezmény, éspedig az 1932. és az 1937. évben. Ezek azonban a mindkét államban akkoriban uralmon levő kormányok egymással szemben folytatott bizalmatlan politikája folytán nem léptek hatályba. A felszabadulás után a két állam között a gazdasági kapcsolatok felvétele adóügyi egyezmény létesítését időszerűvé tették. Ebben a tekintetben az 1948. év tavaszán megkezdődött, majd az 1948. év augusztus havában folytatódott tárgyalás eredményeként egyezmény nyert aláírást. Az egyezmény egyes rendelkezéseinek részletes indokolása következő : Az 1. cikk az egyezmény céljának megállapítása mellett az adók és illetékek területén a másik állam polgárai részére az egyenlő elbánást biztosítja. A 2. cikk határozza meg azt, hogy az egyezmény alkalmazása szempontjából mely adókat kell egyenesadóknak és mely illetékeket kell öröklési illetéknek tekinteni. A 3. cikk kívánja biztosítani a kettős adóztatás kiküszöbölését annak a megállapításával, hogy az egyenesadókat abban az államban kell kivetni, beszedni és behajtani, amelyben a jövedelem megvalósul, illetőleg ahol a jövedelem elérésére irányuló tevékenységet kifejtik. A hasonló egyezmények a vagyontárgyak és a jövedelemforrások egyes csoportjai tekintetében az adóztatás helyét általában részletesen szabályozzák.