Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-248 • Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között az egyenesadók, valamint az öröklési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten az 1948. évi augusztus hó 28. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről

248. szám; 21ä A jelen egyezménnyel kapcsolatban ez feleslegesnek látszik, mert a megállapodás a területiség (származás) elvét lényegében meghatározza és kiküszöböli annak a szükségességét, hogy a szerződő államok adórendszerének esetleg gyökeres megváltoztatása újabb megállapodás kötését tegye szükségessé. Az esetleges viták kiküszöbölését a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt megállapodás biztosítja. Az öröklési illetékek tekintetében ,a 3. cikknek a (2) és (3) bekezdése ugyancsak a területiség (származás) helyét minősíti irányadónak. A 4. cikk (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a gyakorlatban felmerülő esetleges kételyeket a két állam pénzügyminiszterei egymás között — a diplomáciai út mellőzése mellett — közvetlen tárgyalások útján a megértés szellemében rendezhessék. Az 5. cikk szerint az egyezmény rendelkezései csak az 1949. évi április hó 1. napját követő időkre járó egyenesadókra, illetőleg ettől az időponttól kezdodőleg megnyílt hagyatékok után járó illetékekre alkalmazandók. Az időpont a román pénzügyi év időpontjához igazodóan nyert megállapítást. Minthogy azonban időközben Romániában a naptári év szerint adóztatásra tértek át, román részről ezirányban felmerült kívánság alapján a két külügyminiszter jegyzékváltás útján fog külön megállapodást létesíteni abban a tekintetben, hogy az egyezményt' az 1949. évi január hó 1. napjától járó egyenesadókra és öröklési illetékekre kell alkalmazni. A jegyzékváltás megtörténte után a szükséges rendelkezéseket — a törvényjavaslat 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — fogom kiadni. Kelt Budapesten, az 1949. évi március hó 10. napján. Gerö Mmő s. &., pénzügyminiszter.