Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.
1947-239 • Törvényjavaslat az 1949. évi állami költségvetésről
239. szám. 141 forintot, az 1949. költségvetési évben várható jövedelmek és bevételek az 1949. évre előirányzott kiadásokat 34,314.000 forinttal haladják meg, mely összeget a pénztári készletek gyarapítására kell fordítani. 2. §. (i) Az állami költségvetésbe az 1949. évre felvett állami üzemek rendes kiadásai : Kettőmilliárd harminchatmillió negyvenhatezer (2.036,046.000) forintban, rendkívüli kiadásai : Kettőszáztízmillió hatszázhatvannyolcezer (210,668.000) forintban, összes kiadásai tehát : Kettőmilliárd kettőszázne'gyvejnhatmilli ( ó hétszáztizennégyezer (2.246,714.000) forintban állapíttatnak meg. (2) Az állami költségvetésbe az 1949. évre felvett állami üzemek bevételei : Kettőmilliárd kettőszázkilencvenkilencmillió ötszázkettoezer (2.299,502.000) forintban állapíttatnak meg. (3) Az 1949. költségvetési évre az állami költségvetésbe felvett állami üzemeknek a 2. § (*) bekezdésében megállapított és«összesen 2.246,714.000 forintot kitevő kiadásait a 2. § (2) bekezdésében megjelölt 2.299,502.000 forintot kitevő jövedelmek és bevételek 52,788.000 forinttal haladják meg, mely összeg azonban az állami közigazgatás 1949. 3 évre megállapított bevételeiben m.ár bentfoglaltatik. 3. §. Az 1. § (1) és (1) bekezdéseiben, valamint a 2. § (1) és (2) bekezdéseiben megállapított, kiadásoknak és bevételeknek az egyes költségvetési csopor tok, fejezetek, cimek, alcímek, rovatok és alrovatok szerint való megoszlására az Országgyűlés által elfogadott állami költségvetés irányadó. 4. §. Az egyenes-, fogyasztási- és forgalmiadók illetékek, díjak és jövedékek, az államosított vállalatok nyeresége, az állami vagyon jövedelmei és az állam egyéb bevételei a mindenkor fennálló törvényes rendelkezések keretében az 1949. költségvetési évre ezennel megajánltatnak avégből, hogy az államnak az 1. § (2) bekezdésében és a 2. § (2) bekezdésében megjelölt jövedelmei és egyéb bevételei felhasználhatók legyenek. 5. §. (1) Az 1948 : XIX. te. 11. §-a hatályát veszti és helyébe — az 1897 : XX. te. 16. § (1) és (2) bekezdéseinek kiegészítéseként — a következő rendelkezések lépnek : (2) Ha a kiadás jelentéktelen összegű vagy elodázhatatlan, avagy az Országgyűlés együttnemléte miatt pót-, illetőleg rendkívüli hitel nem eszközölhető ki és a késedelem jelentős államháztartási vagy más országos érdek veszélyeztetésével járna, a kiadást — a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása és a Gazdasági Főtanács véleményezése után — a kormány engedélyezheti. Ezekre a kiadásokra nézve a kormány a zárszámadás tárgyalása alkalmával nyerhet felmentést. , (3) A kormány a kiadás engedélyezését attól teheti függővé, hogy az érdekelt tárca költségvetési hitelének keretében a (?) bekezdésben említett kiadás fedezetéül a költségvetési évben más címnél, alcímnél, rovatnál vagy alrovatnál a költségvetésben megállapított hitellel szemben megtakarítást kell elérni. (i) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a (2) bekezdésben megállapított kiadásoknak az 1. § (2) bekezdésében, illetőleg a 2. § (2) bekezdésében megjelölt jövedelmekből és bevételekből nem fedezhető összegét hitelműveletek útján fedezhesse. Az ekként felveendő kölcsönök tőkéi és kamatai a Magyarországon érvényben lévő vagy ezután behozandó bárminemű közadó levonása nélkül fizeten r dők ki. (s) Ötvenezer forintnál kisebb öszszegű pót-, illetőleg rendkívüli hitelt
