Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-230 • Törvényjavaslat az iparostanulókról és kereskedőtanulókról

no 230. szám. A 13. ß a tanulószerződés tartalmának meghatározása és a szerződést kötő felek kijelölése során úgy kíván rendelkezni, hogv a tanulószerződést kiskorú tanuló esetében nem a törvényes képviselő, hanem maga a tanuló köti s a törvényes képviselőnek, illetőleg a gyámhatóságnak csak hozzájárulása szükséges. Ez a rendelkezés a tanuló önállóbbá tételét, felelősségérzetének fokozását kívánja előmozdítani és lehetetlenné tenni azt, hogy a törvényes képviselő a tanulót olyan foglalkozásban vagy olyan helyre szerződtesse, ahova menni nincsen kedve. A tanulószerződések megfelelő voltáról és lehető egyöntetűségéről a javaslat szerződés-mintáknak az illetékes miniszter által való kiadatása útján kíván gondoskodni. (Itn. 76. és 85. §.) A 14. § a 4. §-nál előadottaknek megfelelően a tanulószerződés megkötésénél közreműködő szervként nem az iparhatóságot (ipartestületet), hanem a munkaerőgazdálkodási hatóságot jelöli ki. Ezen túlmenően e § a tanuló érdekvédelmét azzal is fokozza, hogy a tanulószerződés megkötésénél a szakszervezet közreműködését is lehetővé teszi. (Itn. 76. §.) A 15. § a tanulószerződés kiállításának és módosításának alakiságairól szól. (Itn. 86. és 87. §.) A IG. § a tanulószerződés megkötése időpontjának szabályozásában és a próbaidő leghosszabb tartamának meghatározásában a jelenlegi szabályoktól annyiban tér el, hogy a tanuló alkalmazásbavételének nem három, hanem nyolc nap alatt való bejelentését kívánja meg, a próbaidő leghosszabb tartamát pedig négy hét helyett 30 napban állapítja meg, végül kifejezetten kimondja, hogy a próbaidő alatt bármelyik fél kártérítési kötelezettség nélkül visszaléphet és — félreértések elkerülése érdekében — hogy az elsőéves tanuló részére megállapított bér a tanulót a próbaidő alatt is megilleti, végül hogy csak ugyanannál a munkáltatónál eltöltött próbaidőt lehet a tanulóidőbe beszámítani. Nem vonatkozik természetesen ez az utóbbi rendelkezés arra az esetre, amikor az előző munkáltatónál eltöltött időt figyelembe kell venni (37. §), illyenkor az előbbi munkáltatónál eltöltött tanidőhöz a próbaidőt is hozzá kell számítani. (Itn. 87. §.) A 17. § egyfelől a szabálytalan tanulóidő beszámítására ad lehetőséget, másfelől ily szabálytalanságok előfordulását kívánja csökkenteni a büntetőjogi következményeken felül az által az új rendelkezés által is, hogy a szabálytalanul alkalmazott tanuló részére annak a bérnek megfizetését kívánja, amit a kollektív szerződés a segédmunkás részére megállapít. (Itn. 88. §.) IV. FEJEZET. A tanulóviszony tartama. A IS. <5>-ban lényeges újítás, hogy az illetékes miniszter az egyes iparok részét alkotó munkakörre szóló tanulószerződések kötését is megengedheti. A gyáripari tanulótartás egyik legnagyobb akadálya az volt, hogy az egyes iparágak munkaköre a kisiparoshoz igazodva volt megállapítva, a tanulót csak valamely kisipari szakma egészében való kiképzésre lehetett szerződtetni, erre pedig a gyáripar — eltérő termelési viszonyai miatt — sok esetben képtelen volt. A gyáripari tanú lószerződtetésnek ezt az akadályát kívánja az említett rendelkezés — mindazokban az esetekben, mikor az indokolt — elhárítani. Természetesen csak olyan részmunkakörök kijelöléséről lehet szó, amelyek a gyáriparban önálló munkavállalói szakmákként jelentkeznek (Itn. 93. §).