Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-230 • Törvényjavaslat az iparostanulókról és kereskedőtanulókról

98 230. szám. i eskedősegédi bizonyítvány) megszerzésétől számított hat hónapon át segédi (szakmunkási) minőségben foglalkoztatni. E kötelezettség alól a munkaerőgazdálkodási hatóság felmentést adhat. 24. §. (i) A munkáltató köteles az iskolalátogatásra kötelezett tanulót is'kolába járatni, őt az iskola pontos látogatására serkenteni és ebben ellenőrizni. (2) Az iskola pontos látogatásáért a munkáltató felelős, h a a tanuló nála lakik, vagy bár nem lakik nála, de a munkáltatót a tanuló ellenőrzésében mulasztás terheli. Ha a tanuló és szülője (törvényes képviselője) ugyanabban a városban (községben) lakik, a pontos iskolalátogatásért a szülő (törvényes képviselő) is felelős. 25. §. Ha a munkáltató a tanulót lakással és élelmezéssel is ellátja, köteles egészséges, szellőztethető, télen fűtött lakó- és hálóhelyiségről és elegendő mennyiségű tápláló élelmezésről gondoskodni. 26. §. A tanuló köteles a) mindent megtenni, hogy a választott ipari (kereskedelmi) szakmában szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket elsajátítsa, / b) a munkáltató, valamint az oktatással megbízott helyettese jogos rendelkezéseinek engedelmeskedni, c) iskolai kötelezettségeinek lelkiismeretesen eleget tenni, d) a munkáltató családtagjaival, alkalmazott társaival és az üzletfelekkel szemben illően viselkedni, e) az üzleti és az üzemi titkot megőrizni, f) az üzemi (üzleti) rendhez és — amennyiben a munkáltató háztartásában él — a házirendhez alkalmazkodni. 27. §. (1) A tanuló — munkaidőn kívül — kiképzési naplót köteles vezetni. A naplóba be kell jegyezni azokat a munkákat, amelyeknek elsajátítása céljából oktatásban részesült. A kiképzési naplót a munkáltató köteles láttamozni, a tanuló pedig az iskolában bemutatni. (2) A kiképzési napló vezetésének részletes szabályait az illetékes miniszter rendelettel állapítja meg. 28. §. Az illetékes miniszter a tanulók műhelyi (üzleti) kiképzése tekintetében oktatási tervet állapíthat meg és annak alkalmazását kötelezővé teheti. 29. § (1) A tanuló munkaideje tekintetében a kollektív szerződés rendelkezése irányadó. Ilyen rendelkezés hiányában a munkaidő napi nyolc óránál hosszabb nem lehet, de ezen felül félórai fizetett ebédszünet is megilleti a tanulót. A munkaidőbe az iskola látogatásával eltöltött időt be kell számítani. (2) A tanuló életének^ testi épségének, egészségének és erkölcsének védelmére, amennyiben a jelen törvény vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik, az iparban (kereskedelemben) foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 30. §. (1) Az illetékes miniszter az egy-egy munkáltató által foglalkoztatható tanulók számát az üzemben (üzletben) foglalkoztatott segédek (munkások) számára és az illető ipari (kereskedelmi) szakma követelményeire tekintettel rendelettel megállapíthatja. (2) Az illetékes miniszter a munkaerőgazdálkodási hatóság előterjesztésére azokban az iparokban, ahol az utánpótlás vagy az iparfejlesztés érdeke szükségessé teszi, a gyáripari és az építőipari vállalatokat, továbbá a négy szakmunkásnál többet foglalkoztató iparosokat megfelelő számú iparostanuló tartására kötelezheti. V. FEJEZET. A tanulóviszony megszűnése. 31. §. A tanuló viszony megszűnik : a) ha a tanuló viszony a tanulóidő elteltével véget ér ;