Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-230 • Törvényjavaslat az iparostanulókról és kereskedőtanulókról

230. szám. 07 koztatás megkezdését a munkaerőgazdálkodási hatóságnak és az iskolának nyolc nap alatt bejelenteni. (3) A tanulószerződés megkötése előtt eltelt időt próbaidőnek kell tekinteni. A próbaidő alatt bármelyik fél bármikor visszaléphet anélkül, hogy a visszalépés következtében kártérítéssel tartoznék. A tanulót a próbaidő alatt is megilleti az elsőéves tanulónak járó munkabér. (4) Az ugyanannál a munkáltatónál . eltöltött próbaidőt a tanulóidőbe be kell számítani. 17. §. (1) Ha a munkáltató tanulószerződés nélkül vagy a jelen törvény rendelkezései ellenére kötött tanulószerződéssel alkalmaz tanulót, ezt az alkalmazást a képesítés (a tanulóidő) szempontjából csak akkor lehet figyelembe venni, ha azt méltánylást érdemlő esetben a munkaerőgazdálkodási hatóság megengedi. (2) A szabálytalan alkalmazásban eltöltött időre a munkáltató azt a bért köteles megfizetni, amit a kollektív szerződés a segédmunkás részére megállapít. Nem érinti ez a rendelkezés a munkáltató büntetőjogi felelősségét (62. §). IV. FEJEZET. A tanulÓTiszony tartalma. 18. § (1) A tanulószerződés alapján a tanulót a választott ipar (kereskedelmi szakma) egész munkakörében ki kell képezni. (2) Az illetékes miniszter rendelettel megengedheti, hogy egyes iparok (kereskedelmi szakmák) részét alkotó munkakörre (szakmára) is tanulószerződést kössenek. 19. § (1) A tanulóidő a könnyebben elsajátítható iparokban és a kereskedelemben két esztendő, a nehezebben elsajátítható iparokban három esztendő. (2) Az illetékes miniszter a könnyebben és a nehezebben elsajátítható iparok körét rendelettel állapítja meg. OiBzásgyulési iroamáíny. 1947—1951. IV. kötet. 20. § (1) A munkáltató köteles a tanulót a szakmai ismeretekben kellő alapossággal kiképezni, a tanulóval szemben gondos és jóakaratú magatartást tanúsítani, a tanuló demokratikus fejlődését elősegíteni, erkölcse és magaviselete felett őrködni. (2) A munkáltató köteles a kiskorú tanuló magatartásáról, szakmabeli előrehaladásáról a szülőt (törvényes képviselőt) kérésére tájékoztatni. Ha a kiskorú tanuló súlyosabb beszámítás alá eső cselekményt vagy mulasztást követett el, vagy jövője szempontjából hátrányos hajlamot mutat, szülőjét (törvényes képviselőjét) haladéktalanul értesíteni kell. Ugyanígy kell eljárni, ha a kiskorú tanuló megbetegszik, eltűnik vagy a szülő (törvényes képviselő) sürgős közbelépését igénylő más esemény következik be. 21. §. (Í) A tanulót csak a szakmájához tartozó vagy azzal kapcsolatos munkákkal szabad foglalkoztatni. Foglalkoztatásánál ügyelni kell arra, hogy az összes szakmai ismereteket elsajátítsa. Háztartási, mezei vagy más hasonló munkára a tanulót nem szabad

1 igénybevenni. (2) A munkáltató a tanulót megdorgálhatja, de köteles figyelemmel lenni a tanuló nemére, korára és arra, hogy az önérzetét és tisztességét ne sértse. A munkáltató a tanulót testi fenyítésben nem részesítheti, ellátásával kapcsolatban hátránnyal nem sújthatja. 22. §. (1) A tizennyolc éven aluli tanulót évenként, az iskolai tanítási időn kívül, lehetőleg egyfolytában, de legfeljebb két részletben, huszonnégy munkanapra terjedő fizetéses szabadság illeti meg. (2) A tizennyolc éven felüli tanuló évi fizetéses szabadsága tekintetében az egyéb munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 23. §. (1) A munkáltató a tanuló oktatásáért díjat sem ki nem köthet, sem el nem fogadhat. (2) A munkáltató köteles a tanulót — kívánságára — a segédlevél (ke13