Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-177 • Törvényjavaslat a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról

177. szám. 89 VIII. FEJEZET. A vagyon ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozó rendelkezések. Az általános indokolásban kifejtettekből következik, hogy a jelen fejezet rendelkezései csupán arra szorítkoznak, hogy a Btk-nek a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében észlelhető egyes kirívó fogyatkozásait a Btk. alapvető elveinek érintése nélkül orvosolják. Ebből a szempontból a jelen fejezet törekvése arra irányul, hogy a Btk. egyik-másik logikai hibáját kiküszöbölje, a vagyon elleni bűncselekmények szabályozását az élet józan felfogásához közelebb hozza, szociálisabbá tegye, a nehézségekkel küzdő, kevésbbé tehetős ember munkájának eredményeit hatékonyabban biztosítsa, egyben pedig az állami vagyont is a jelenlegieknél szigorúbb büntető jogkövetkezmények kilátásba helyezésével védelmezze. A 27. §-hoz. A Btk. 336. §-ának 7. pontja a lopott dolog értékére tekintet nélkül bűntetté nyilvánítja a lopást, ha azt a tettes szolgálat adó ja vagy annak házához, tartozó személy sérelmére követi el. Ez a szigorúbb minősítés az efféle cselekmények megelőzésének nehézségeire való figyelemmel ezidőszerint még fenntartandónak látszik. Viszont a jogegyenlőség elemi követelményeinek felel meg a 27. §, amikor hasonló szigorúbb minősítést állapít meg arra a lopásra, amelyet a munkáltató követ el munkavállalója sérelmére. A 28. §-hoz. Társadalmunk felfogása még nem jutott el egészen annak felismerésére, hogy a közcélokat szolgáló állami vagyon fokozottabb büntetőjogi védelmet igényel, annálfogva, hogy az állami vagyon ellen irányuló bűncselekmény közvetlenebbül veszélyezteti a közérdeket. Éppen ezért a jelen § a Btk. 336. §-ának kiegészítéseként a lopott dolog értékére tekintet nélkül bűntettnek nyilvánítja azt a lopást, amely állami tulajdonban lévő vállalat üzeméhez tartozó berendezési vagy felszerelési tárgy tekintetében követtetett el. Figyelemmel társadalmunk felfogásának e vonatkozásban még teljesen ki nem forrt állapotára, a javaslat tartózkodik attól, hogy mindennemű állami vagyon tekintetében elkövetett lopást bűntetté minősítsen. Ez sok esetben méltánytalan következményekkel is járna (pl. állami erdőben elkövetett erdei lopás). Más megítélés alá esik azonban az a lopás, amelynek tárgya állami vállalat üzeméhzez tartozó berendezési vagy felszerelési tárgy, mert ilyen esetben viszonylag csekélyebb érték ellopása is alkalmas lehet a termelés folyamatosságának megzavarására. A jelen § bűntetté nyilvánítja továbbá — értékre való tekintet nélkül — azt a lopást is, amely a posta vagy közforgalmú közlekedési vállalat által üzembentartott szállító eszközön szállított vagy a posta, illetőleg ilyen vállalat pályaudvarán, üzeméhez tartozó egyéb helyiségben vagy területen elhelyezett ingóságok tekintetében követtetett el. A most említett rendelkezés azért szükséges, mert a fentebb körülírt bűncselekmény a posta és a közforgalmú közlekedési vállalatok zavartalan működése iránt táplált, nélkülözhetetlen bizalom megingatására is alkalmas és így bénítóan hathat a javak szétosztása szempontjából életbevágóan fontos közlekedés működésére is. Országgyűlési iromány. 1947—1951. III. kötet. 12