Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-177 • Törvényjavaslat a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról

84 177. szám. V. FEJEZET. A nemzeti, nemzetiségi és felekezeti érzület büntetőjogi védelme. A 19. §-hoz. A nemzetiségi érzület, büntető jogi védelméről szóló 1941 : V. törvénycikk az országban élő nemzetiségekhez tartozó személyek nemzetiségi érzületét védi mindennemű lealacsonyító kifejezés vagy cselekmény elkövetésével szemben. Erre a jogszabályra a nemzetiségi béke fenntartása céljából szükség van, sőt az kiegészítésre is szorul. Az 1921 : III. törvénycikk hatályon kívül helyezése következtében ugyanis a magyar nemzethez tartozó személyek nemzeti érzületének védelme hiányzik. Márpedig az egyenlő elbánás elve megkívánja, hogy a magyar nemzet és az országban élő nemzetiségek a szóbanforgó cselekményekkel szemben egyforma védelemben részesüljenek, sőt indokolt ennek a védelemnek a kiterjesztése a hitfelekezetekre is, mert bár az 1946 : VII. te. 2. §-ának d) pontja a felekezeti gyűlölködésre izgatást bűntettnek nyilvánítja, a gyűlölködés felkeltésére nem alkalmas, de a hitfelekezetre lealacsonyító kifejezések vagy cselekmények kívül esnek a büntetőjogi megtorlás körén. Az előadottakra figyelemmel a javaslat 19. §-a az 1941 : V. törvénycikket hatályon kívül helyezi, az abban foglaltakat pedig az előadott kiegészítésekkel iktatja törvénybe. Az 1941 : V. te. 1. §-a alá eső bűncselekmény csak magánindítványra volt üldözhető. A jelen § élesebben kívánja elhatárolni a szóbanforgó bűncselekményt a becsületsértéstől, mert nyüvánvaló, hogy nemzetiségi, illetőleg felekezeti érzületében úgy is megsérthető valaki, hogy a cselekmény reánézve nem becstelenítő, lealacsonyító vagy megszégyenítő. Éppen ezért a jelen § a cselekményt nem nyilvánítja magánindítványra üldözendőnek. Ennek megfelelően a § (i) bekezdése nem a sértett érzületében lejátszódó szubjektív hatást emeli ki, hanem a cselekménynek erre való objektív alkalmasságát jelzi döntőnek. VI. FEJEZET. Élet vagy testi épség veszélyeztetése. Foglalkozás szabályainak megszegése. A 20. §-hoz. Hatályos büntetőjogunk legnagyobb fogyatékosságai közé tartozik, hogy a gondatlanságból okozott súlyos testi sértést és a gondatlan emberölést az eredmény jelentőségével arányban nem álló enyheséggel kezeli. Ennek alapoka abban keresendő, hogy a hármas felosztás rendszerében — amelyen büntetőtörvénykönyvünk is nyugszik — gondatlan cselekmény nem emelkedhetik bűntett súlyára : a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés és a gondatlan emberölés tehát csak vétségként eshetik megtorlás alá. Független azonban ettől az a kérdés, vájjon nem érdemel-e '-f- mindennemű eredményre tekintet nélkül — büntetést az, aki hivatása vagy foglalkozása szabályait vagy az azzal járó kötelességeket semmibe véve, mások életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyezteti. A javaslat 20. §-a azon a megfontoláson épül fel, hogy az ilyen kötelességmulasztás már egymagában büntetendő ; büntetést hív ki maga ellen tehát akkor is, ha materiális eredmény nem következett be. A forgalmas útvonalon a megengedettnél gyorsabban közlekedő gépjáróművezető, a megszabott biztonsági intézkedéseket mellőző ipari munkáltató, a tudomány