Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-177 • Törvényjavaslat a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról

68 1^7. szám. 30. §. A Btk. 353. §-.a azzal a 3. ponttal egészíttetik ki, hogy bűntett és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő a zsarolás akkor is, ha 3. a tettes a zsarolást ugyanannak a személynek a sérelmére folytatólagosan követi el. 31. §. (i) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy súlyos hátránnyal való fenyegetéssel valaminek megtételére, eltűrésére, vagy elhagyására kényszerít a jogtalan önbíráskodás vétségét követi el s egy évig terjedhető fogházal büntetendő. (2) A jogtalan önbíráskodás vétségének kísérlete is büntetés alá esik. (3) Bűnvádi eljárásnak csak magánindítványra van helye. (^) A jelen § nem terjed ki arra az esetre, ha az erőszak alkalmazása vagy a hátrány kilátásba helyezése az igényérvényesítésének megengedett eszköze, 32. §. (1) A Btk. 355. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki. (2) Ha a tulajdonjog fenntartásával eladott és átadott dolgot a vevő tulajdonítja vagy zálogosítja el, a cselekmény csak akkor minősül sikkasztásnak, ha azáltal a vevő a hátralékos vételárkövetelés kielégítését meghiúsította vagy csorbította. Ilyen esetben a Btk. 356. §-ának alkalmazása szempontjából a vételár hátralékos része irányadó. 33. §. (1) ABtk. 356. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki. (2) Tekintet nélkül az elsikkasztott dolog értékére, bűntett a sikkasztás, ha azt a munkáltató a munkaválalló óvadéka tekintetében követi el. 34. §. ABtk. 370. §-a azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy orgazdaság miatt büntetendő az is, aki az ott meghatározott cselekményt olyan dolog tekintetében követi el, amelyről tudja, hogy csalás bűntette, illetőleg vétsége következtében jutott birtokosa vagy bírlalója kezéhez. 35. §. (1) A Btk. 349. $-ának Î. pontja szerint minősül a rablás abban az esetben is, ha az elkövető lopás, sikkasztás, orgazdaság vagy csalás bűntette vagy vétsége miatt már kétizben meg volt büntetve, feltéve, hogy legutolsó büntetésének kiállása óta tíz év még nem telt el. (2) A Btk. 338., 357. és 371. §-ai, valamint 381. §-ának 3. pontja helyébe a következő (a) bekezdésben foglalt rendelkezések lépnek. (3) Tekintet nélkül arra, hogy egyébként bűntettnek minősül-e, bűntett a lopás, a sikkasztás, az orgazdaság és a csalás, ha azt visszaeső követi el. Ahol a törvény a fenthivatkozott rendelkezések valamelyikére utal, ahelyett a jelen bekezdés rendelkezéseit kell érteni. (4) A Btk. 353. §-a azzal a 4. ponttal egészítettik ki, hogy öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő a zsarolás akkor is, ha 4. a zsarolást visszaeső követte el. (5) A jelen § alkalmazása szempontjából visszaeső az, aki lopás, rablás, zsarolás, sikkasztás, orgazdaság vagy csalás bűntette vagy vétsége miatt már két ízben meg volt büntetve, feltéve, hogy legutolsó büntetésének kiállása óta tíz év még nem telt el. (ß) A Btk. 383. §-ának második bekezdése akként módosíttatik, hogy a jelen § (2) bekezdése alá tartozó esetben a csalás főbüntetése öt évig terjedhető börtön. • 36. §. A Btk. 335. §-ában foglalt rendelkezést csalás esetében is alkalmazni kell. 37. §. (1) Az 1879 : XL. te. (Kbtk.) 129. §-ának első bekezdésében meghatározott kihágás miatt büntetendő az is, aki valamely dolgot olyan körülmények között szerez meg, illetőleg valamely dolog elidegenítésében olyan körülmények között működik közre, amelyekből gyanítható, hogy az csalás útján jutott birtokosa vagy bírlalója kezéhez.