Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.
1947-174 • Az országgyűlés zárszámadás vizsgáló bizottságának jelentése a magyar állam 1945. évi, valamint az 1946. évi január hó 1-től július hó 31-ig terjedő időszakról szóló zárszámadása és a Legfőbb Állami Számvevőszéknek e zárszámadásokra vonatkozó jelentése tárgyában
174. szám. 55 A kimutatott 225*5 milliárd pengő tényleges (pénztári) fölösleg kialakulásánál -— mint az a fenti összeállításból is kitűnik •— a kölcsönbevételek is közrehatottak. Figyélmenlcívül hagyva a kölcsönbevételeJcet, megállapítható, hogy az államháztartás 1945. évi valódi kezelése voltaképpen 94:á'5 milliárd pengő hiánnyal zárult, amelyből a német megszállás alatti kezelésre O'l milliárd pengő, a felszabadult országterület kezelésére pedig 944*4 milliárd pengő esik. A fent közölt 1.170 milliárd pengő kölcsönbevételre meg kell jegyezni, hogy e kölcsönökből 10 milliárd pengőt az 1939 : II. te. alapján, 35 milliárd pengőt az ideiglenes nemzetgyűlés által 1944. december 22-én adott felhatalmazás alapján, 1.125 milliárd pengőt pedig az 1945 : X. törvénycikkben kapott utólagos jóváhagyás, illetve felhatalmazás alapján vettek fel. A valódi (végleges) kezelés fentiek szerint 225*5 milliárd pénztári fölösleggel (bevételi többlettel) zárult. Ezzel szemben az átfutó (ideiglenes) kezelésben a kiadások a bevételeket 69 milliárd pengővel meghaladták, az átfutó kezelés tehát az állam pénzkészletét ezzel az összeggel apasztotta. Az 1945. évről az államháztartás szempontjából legfontosabb, az országgyűlést költségvetés jogi szempontból közelebbről érdeklő 20 alap zárszámadása közöltetett. Ezek között ezúttal először szerepel a Földbirtokrendező Alap, az Újjáépítési Közmunka váltság Alap, a Budapesti Épület javítási Alap és a Vidéki Épületjavítási Alap, amely alapok az 1945. év folyamán létesültek. A rendelkezésre álló adatok szerint ebben az évben kegyelmi úton három esetben engedélyeztetett nyugellátás. Megemlítendő végül, hogy a Legfőbb Állami Számvevőszék az 1945. év folyamán saját kiküldöttei útján összesen 32 intézmény számvitelét, valamint pénz- és vagyonkezelését vizsgálta meg a helyszínen. Az 1946. január 1-től július 31-ig terjedő számadási időszakra költségvetésjogi szempontból az 1946 : XVII. te. 1. §-át kell irányadónak venni, amelyben a nemzetgyűlés jóváhagyta a minisztériumnak az államháztartás vitele terén ebbenaz időszakban tett intézkedéseit. E jóváhagyás alapján a szóbanlevö időszak egész kezelését külön törvényes felhatalmazáson alapulónak kell tekinteni. A szóbanlevő időszakot a folyton fokozódó és minden addigit messze felülmúló pénzromlás (infláció) jellemzi. Az infláció a gazdasági életben és az államháztartás vitelében olyan nehézségeket okozott, melyek a kormányzatot annakidején mélyreható pénzügyi és számviteli vonatkozású intézkedésekre késztették. A Legfőbb Állami Számvevőszék a zárszámadást kísérő jelentésében ezek közül megemlíti — mint a zárszámadás összeállítására is kihatott rendelkezéseket — számolási értékként az adópengő rendszeresítését, a »miipengő«, majd a »B. pengő« számolási egységként történt bevezetését, valamint a postatakarékpénztárnál július 9-én fennállott követelések adópengőben meghatározásának elrendelését, ami egyben maga után vonta azt, hogy ettől az időponttól kezdve a gyakorlatilag értéktelenné vált pengő helyett az adópengő lett az általános fizetési eszköz. A Legfőbb Állami Számvevőszék az elértéktelenedés folyamatának szemléltetésére a pengő és az adópengő közti értékviszony jelzőszámainak alakulásáról közöl egyes adatokat, rámutatva egyben arra is, hogy közben az értékcsökkenés magánál az adópengőnél is megindult és a számadási időszak végére szintén hatalmas méreteket öltött. Minthogy a szóbanlevő időszak állami kiadásainak és bevételeinek elszámolása és könyvelése az említett pénzügyi és számviteli intézkedések eredményeképen július 8-ig B. pengőben, július 9-től kezdve pedig általában adópengőben történt, az 1946 január—július havi időszak zárszámadása is a kezelést ennek megfelelően január l-lől július 8-ig B. pengőben, július 94ől július 31-ig pedig adópengőben mutatja
