Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.
1947-174 • Az országgyűlés zárszámadás vizsgáló bizottságának jelentése a magyar állam 1945. évi, valamint az 1946. évi január hó 1-től július hó 31-ig terjedő időszakról szóló zárszámadása és a Legfőbb Állami Számvevőszéknek e zárszámadásokra vonatkozó jelentése tárgyában
56 174. szám. ki. A Legfőbb Állami Számvevőszék e jelentésében rámutat arra, hogy az inflációnak napról-napra történt ugrásszerű növekedése folytán úgy a B. pengő, mint az adó pengő-számadatok voltaképen az utolsó hetek vagy éppen csak az utolsó napok eredményét mutatják, mert az előző kezelés jelentéktelenné zsugorodott össze, sőt esetleg számszerűen ki sem volt mutatható. Mindezekből következőleg az adatoknak gyakorlati értéke alig van és az államháztartás vitelének bírálatára — a Legfőbb Állami Számvevőszék megállapítása szerint is — alapot nem nyújtanak. Ezért a zárszámadás is részletezések mellőzésével csupán fejezetekig menő összegeket közöl elsősorban abból a célból, hogy a számadások és főkönyvek zárlati eredményeit egybefoglalja és ezáltal a költségvetési évek között szükséges kapcsolatot biztosítsa. A zárszámadás főbb adatairól a bizottság a következőket jelenti : Az államháztartás valódi kezelésében a tényleges eredmények szerint jelentkező fölösleget, illetve hiányt áttekinthetően az alábbi két Összehasonlítás teszi szemléltetővé : Azállami közigazgatásnál üzemeknél együtt fölösleg fölösleg lííány" hiány hiány milliárd p e n g ő 1946 január 1-től július 8-ig: kölcsönbevételek nélkül 11.004*3 355*4 11.359*7 kölcsönbevételek 2.803*3 ., 2.803*3 Együtt . .7" 8.201*0 355*4 8.556*4 1946. július 9-től július 31-ig: billió adópengő kölcsönbevételek nélkül 851*1 29*6 880*7 kölcsönbevételek 69,456*7 . 6 9.456*7 Együtt . 68.605*6 29*6 68.576-0 A kimutatott hiány, illetve fölösleg kialakulásánál, amint az a fenti összeállításokból is kitűnik, a kölcsönbevételek is közrehatottak. A kölcsönbevételek figyelmen kívül hagyásával az 1946. év e hét hónapjának valódi kezelésében voltaképen 11.359*7 milliárd B. pengő, illetve 880*7 billió adópengő hiány jelentkezik. A kölcsönbevételekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy úgy a 2.803*3 milliárd B. pengőt, mint a 69.456*7 billió adópengőt tevő kölcsönöket az 1946 : XVII. te. 1. §-ában kapott utólagos jóváhagyással vették fel. Az átfutó (ideiglenes) kezelésben január 1-től július 8-ig 3.594 milliárd B. pengő bevételi többlet, július 9-től július 31-ig pedig 68.063*1 billió adópengő kiadási többlet jelentkezik. A rendkívüli nagy adópengő kiadási többlet az adópengőben felvett kölcsönöknek ideiglenes kihelyezése folytán állott elő. Az állami közigazgatás és üzemek kezeléséhez hasonlóan a zárszámadás a fontosabb alapok pénzkezelésének is csak a sommás eredményeit közli. A vonatkozó kimutatás mindössze 15 ilyen alapról számol be, minthogy az 1945. évi zárszámadásban közölt alapok közül néhánynak ebben a zárszámadási időszakban kimutatható kezelése nem volt. Az alapok között először szerepel az 1946. év folyamán létesült Közületek támogatási alapja. A rendelkezésre álló adatok szerint ebben az időszakban kegyelmi úton 15 esetben engedélyeztetett nyugellátás. Megemlítendő végül, hogy a Legfőbb Állami Számvevőszék az 1946. január 1-től július 31-ig terjedő időszakban saját kiküldöttei útján összesen 56 intézmény számvitelét, valamint pénz- és vagyonkezelését vizsgálta meg a helyszínen.
