Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-174 • Az országgyűlés zárszámadás vizsgáló bizottságának jelentése a magyar állam 1945. évi, valamint az 1946. évi január hó 1-től július hó 31-ig terjedő időszakról szóló zárszámadása és a Legfőbb Állami Számvevőszéknek e zárszámadásokra vonatkozó jelentése tárgyában

54 174. szám. között budget jogi szempontból az az alapvető különbség van, hogy a német megszállás alatt folytatott gazdálkodást élőirányzat nélküli kezelésnek, a felszabadult országterület gazdálkodását pedig a már említett felhatalmazásra tekintettel külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésnek kell minősíteni. Az 1945. évi állami gazdálkodás megítélésénél az előbbiekben előadottakon kívül legfőképen a már a háború folyamán megindult és ebben az évben folytatódott és egyre növekvő arányú pénzromlást (inflációt) kell figyelembe venni. Az ország elszegényedése már a háború előtt kezdődött, de katasztrofális méreteket csak a háború alatt és különösen annak utolsó hónapjában öltött. A háború utolsó hónapjában az ország egész területének hadszíntérré válása elpusztította az ipari, közlekedési és kereskedelmi berendezésünket, az evakuáció elhurcolta munkaerőink, anyag- és termékkészleteink, állatállományunk, szállító eszközeink és majdnem minden megmozdítható gazdasági értékünk igen nagy részét. A felszabadulás után ilyen gazdaságilag nyomorúságos helyzetben kellett hozzákezdeni az újjáépítéshez, a termelő apparátus helyreállításához, a közlekedés megindításához, a készletek igazságos szétosztásához és kellett megkezdeni a közigazgatás felállítását. Mindezeknek a feladatoknak az ellátása a kiadások nagymérvű emelkedését vonta maga után, amivel szemben az állami bevételek nemhogy emelkedtek, hanem eleinte teljesen hiányoztak. A háborús események tönkretették az adóforrásokat, megsemmisítették az adófizetési képességet s a mindenapi élet bajaival törődő, valamint az adófizetésre ugyan képes, de népellenes emberekben adófizetési készség sem igen volt. Egyes adófajták teljesen jelentéktelenné váltak, mások gyökeres reformra szorultak. A legfőbb állami számvevőszék a zárszámadást kísérő jelentésében az 1945. évi pénzromlás arányainak megvilágítására azt összehasonlítja az 1914—1918. évi világháborút követő infláció méreteivel és ebből az összehasonlításból azt a következtetést vonja le, hogy bár a pengő értékcsökkenése az 1945. év végére már igen jelentős mérvű volt, későbbi (1946. évi) méreteit tekintve ekkor még nem haladta meg túlzottan a koronaromlás mértékét, úgy, hogy az 1945. évi zárszámadási eredmények az állami gazdálkodás parlamenti bírálatára bizonyos mértékig még alkalmasak. A zárszámadás főbb adatairól a bizottság a következőket jelenti : Az államháztartás valódi kezelésében a tényleges eredmények szerint jelentkező fölösleget, illetve hiányt áttekinthetően, a következő összeállítás mutatja : Az áll a m i közigazgatásnál üzemeknél együtt fölösleg fölösleg hiány hiány hiány milliárd pengő kölcsönbevételek nélkül : a német megszállás alatt január 1-től április 4-ig 0-1 . 0*1 a felszabadult országterületen január 1-től december 31-ig 861-3 83*

1 944*4 Összesen 861*4 83*1 944*5 kölcsönbevételek (a felszabadult országterületen) 1,1

70*0 1.170-0 Együtt ..,..,,... 308*6 83*1 ?25'5