Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-215 • Az Országgyűlés alkotmányjogi és közjogi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a magyar állampolgárságról" szóló 205. számú törvényjavaslat tárgyában

215. szám. 373 magyar állampolgárságukat a Moszkvában 1945. évi január hó 20. napján kötött és az 1945 : V. törvénycikkbe iktatott fegyverszüneti egyezményben említett jogszabályoknak hatályon kívül helyezése következtében vesztették el, ha állandó lakóhelyük mind az 1948. évi január hó 1. napján, mind a jelen törvény hatálybalépésekor Magyarországon volt, (2) Az (1) bekezdés rendelkezésének hatálya kiterjed az ott említett jogszabályok értelmében magyar állampolgárságukat elvesztett és hadifogságba esett, elhurcolt (deportált) avagy szocialista (kommunista, szociáldemokrata), fasisztaellenes vagy demokratikus magartartások következtében Magyarország területéről eltávozni kényszerült olyan volt magyar állampolgárokra is, akik az 1948. évi január hó 1. napja után, de a kényszerű távollét okának megszűnésétől számított hat hónapon belül telepedtek le Magyarországnak mai területén. ,27. §,(0 Függetlenül a 25. és a 26. § rendelkezéseitől, magyar állampolgárnak ismertetik el az, akinek állandó lakóhelye az 1948. évi január 1. napján Magyarországon volt, ha külföldi állampolgársága igazolva nincs és mind ő, mind az a szülője, akihez állampolgársága a 2. § értelmében leszármazás jogcímén igazodik, Magyarországnak az 1921. évi július hó 26. napja előtt fennállott határain belül született. (*) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést arra a személyre is alkalmazni kell, aki a 26. § (2) bekezdésében megjelölt kényszerű távollét következtében az 1948. évi január hó 1. napja után, de a kényszerű távollét okának megszűnésétől számított hat hónapon belül telepedett le Magyarországon. ( ) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést arra a személyre is alkalmazni kell, aki az 1939. évi szeptember hó 1. napja előtt a tőkés gazdasági rendszerben keletkezett gazdasági válság vagy munkanélküliség miatt munkavállalás céljából külföldre távozni kényszerült és az 1948. évi január hó 1. napjáig Magyarországra nem tért vissza, ha a jelen törvény hatálybalépésétől számított egy év alatt a belügyminisztertől kéri magyar állampolgárságának elismerését. Ezt a kérelmet a folyamodó a lakóhelye — ennek hiányában a tartózkodóhelye — szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság útján köteles előterjeszteni. Azt, hogy a magyar állampolgárság elismerésének a jelen bekezdésben megszabott kellékei fennállanak-e, a belügyminiszter állapítja meg. 28. §. (1) A belügyminiszter a 4. § a) pontjában megszabott kellék hiányában is honosíthatja kérelemre azt, aki Magyarországnak az 1921. évi július hó 26. napja előtt fennállott határain belül született, ha állandó lakóhelye az 1947. évi szeptember hó 15. napján Magyarországon volt, a honosítási kérelem előterjesztésekor is itt van és honosítását különös méltánylást érdemlő körülmények teszik indokolttá. (2) A 7. § rendelkezése a jelen § esetében is irányadó. 29. §. A 19. § (1) bekezdésének 1. pontját alkalmazni kell abban az esetben is, ha a folyamodó a magyar állampolgárságot nem az ott megjelölt okból, hanem az 1921 : XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni békeszerződés állampolgársági rendelkezése vagy a jelen törvény 26. §-ának (.) bekezdésében említett jogszabályoknak hatályon kívül helyezése következtében vesztette el. 30. §.(1) Függetlenül a 25., a 26. és a 27. § rendelkezéseitől, azok a volt magyar állampolgárok, akik szocialista (kommunista, szociáldemokrata), fasisztaellenes vagy demokratikus politikai meggyőződésük, magatartásuk vagy tevékenységük miatt — ideértve az 1918—1919. évi forradalmak érdekében kifejtett tevékenységet is —akár önként, akár hatósági intézkedés folytán külföldre távoztak, há az 1948. évi szeptember hó 15. napjáig Magyar-