Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-215 • Az Országgyűlés alkotmányjogi és közjogi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a magyar állampolgárságról" szóló 205. számú törvényjavaslat tárgyában

374 215. szám. országra visszatértek, magyar állam­polgárok akkor is, ha egyébként az állampolgárságról szóló jogszabályok értelmében magyar állampolgárságu­kat elvesztették. (2) Az (1) bekezdés rendelkezésének hatálya kiterjed az eltávozottnak visz­szatért feleségére és gyermekére is. 31. §. (1) Azt a nőt, aki az 1939 : IV. te. 3. §-ának első bekezdésében foglalt jogfosztó rendelkezés következtében házasságkötése által a magyar állam­polgárságot nem szerezhette meg, a jelen törvény erejénél fogva olyannak kell tekinteni, mint aki a magyar állampolgárságot házasságkötés által megszerezte. (2) Azt, aki az (1) bekezdésben hivat­kozott jogfosztó rendelkezés következ­tében törvényesítése ellenére* nem sze­rezhette meg atyja jogán a magyar állampolgárságot, a jelen törvény ere­jénél fogva olyannak kell tekinteni, mint aki a magyar állampolgárságot törvényesítés által megszerezte. 32. §. (1) Az 1946 : XXIX. te. 39. §-ának (1) bekezdésében említett eset­ben a magyar állampolgárságot a jelen törvény hatálybalépése után kegye­lemmel törvényesítés által is meg lehet szerezni. (2) A 2. § (2) 'bekezdésének rendelke­zéseit megfelelően alkalmazni kell. VI. FEJEZET. Záró rendelkezések. 33. §. (1) A magyar állampolgárokat állampolgárságuk . nyilvántartásbavé­tele végett össze kell írni. Az összeírás alapján állampolgársági jegyzéket kell készíteni. (2) Azt, aki az állampolgársági jegy­zékbe fel van véve, az ellenkező bizo­nyításáig magyar állampolgárnak kell tekinteni. (3) Az összeírásra és a jegyzék elké­szítésére vonatkozó szabályokat a bel­ügyminiszter — a külföldön tartóz­kodó magyar állampolgárok tekinte­tében, a külügyminiszterrel egyetértve — rendelettel állapítja meg. 34. §. Nemzetközi szerződésnek állampolgársági rendelkezése irányadó akkor is, ha a jelen törvény rendelke­zéseitől eltér. 35. §. A jelen törvény alkalmazása szempontjából a tiszteletbeli konzult csak akkor lehet magyar külképviseleti hatóságnak tekinteni, ha őt a külügy­miniszter a belügyminiszterrel egyet­értve az állampolgársági ügykörbe tar­tozó tennivalók ellátásával megbízza. 36. §. (1) A jelen törvény hatályba­lépésével (37. § (1) bek.) minden azzal ellenkező jogszabály hatályát veszti. . (2) Hatályukat vesztik különösen : az 1879 : L. törvénycikknek még hatályban lévő rendelkezései, az 1886 : IV. törvénycikk, az 1922 : XVII. te. 24. §-a, az 1939 : II. te. 66. §-ának (2) bekez­dése és az 1946 : I. te. 12. §-ának (2) bekezdése folytán tárgytalanná vált (4) bekezdése, továbbá ugyanennek a §­nak (ß) bekezdése, az 1939 : XIII. törvénycikk, az 1939 : XIV. te. 9. §-a, az 5.070/1945. M. E. számú rendelet és a 9.590/1945. M. E. számú rendelet 7. §-a.. (3) Ahol valamely jogszabály a jelen törvénnyel hatályon kívül helyezett rendelkezésre hivatkozik, ahelyett a jelen törvény megfelelő rendelkezését kell érteni. 37. §. (1) A jelen törvény hatályba­lépésének napját a belügyminiszter ren­delettel állapítja ni eg. (2) Az (1) bekezdés alapján kibocsá­tott rendeletben a 21. § 1. pontjának és a 33. §-nak hatálybaléptetése el­halasztható és későbbi külön rendele­teknek tartható fenn. (3) A jelen törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

Next

/
Thumbnails
Contents