Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.
1947-215 • Az Országgyűlés alkotmányjogi és közjogi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a magyar állampolgárságról" szóló 205. számú törvényjavaslat tárgyában
215. szám. 369 Melléklet a 21 5 , számú irom ányhoz. Törvényjavaslat a magyar állampolgárságról. (Az országgyűlés alkotmányjogi és közjogi, valamint közigazgatási bizottságának szövegezése szerint.) I. FEJEZET. A magyar állampolgárság megszerzése. 1. '§. Á magyar állampolgárság megszerzésének jogcímei : 1. a leszármazás, 2. a házasságkötés és 3. a honosítás. 2.-§. (i) Leszármazás által megszerzi a magyar állampolgárságot : a) a magyar állampolgár férfinak házasságból született gyermeke, ideértve azt a gyermeket is, aki az irányadó jogszabályok szerint utólagos házasságkötés következtében minősül házasságból született gyermeknek; b) a magyar állampolgár férfinak házasságon kívül született az a gyermeke, akit teljes hatályú elismerő nyilatkozattal (1946 : XXIX. te. 10. §) a magáénak ismert el vagy akinek jogerős bírói ítélettel atyjává nyilváníttatott (1946 : XXIX. te. 17. §) ; c) a magyar állampolgár nőnek házasságon kívül született az a gyermeke, aki nem tartozik a b) pont alá. (á) Ha a jelen törvény hatálybalépése után történt utólagos házasságkötésnek, illetőleg teljes hatályú atyai elismerésnek vagy az atyaságot megállapító bírói ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában a nem magyar állampolgár gyermek már nagykorú, az (i) bekezdés hatálya reá csak abban az esetben terjed ki, ha a házasságOrszággyűlési iromány. 1947—1951. III. kötet. kötéstől avagy az elismerés megtörténtétől, illetőleg az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy év alatt a belügyminiszterhez intézett nyilatkozatával bejelenti, hogy atyjának magyar állampolgárságát követi. Külföldön tartózkodó személy a nyilatkozatot a tartózkodóhelye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál is megteheti. 3. §. (i) Házasságkötés által megszerzi a magyar állampolgárságot az a nem magyar állampolgár nő, aki magyar állampolgárral köt házasságot. (2) Az (1) bekezdés rendelkezése szerint megszerzett magyar állampolgárságát a nő megtartja akkor is, ha özvegységre jut vagy a bíróság a házasságot felbontja, illetőleg a házastársakat ágytól és asztaltól elválasztja. 4. §. A belügyminiszter kérelemre honosíthatja azt a nem magyar állampolgárt, akinek a) állandó lakóhelye a honosítási kérelmének előterjesztését közvetlenül megelőző három év alatt megszakítás nélkül Magyarországon volt és b) honosítása az állam érdekei szempontjából hátrányosnak nem mutatkozik. 5. §. A belügyminiszter a 4. § aj pontjában megszabott kellék hiányában is honosíthatja azt a nem magyar állampolgárt, aki Magyarországon lakik vagy itt kíván letelepedni, ha felmenője 47
