Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-215 • Az Országgyűlés alkotmányjogi és közjogi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a magyar állampolgárságról" szóló 205. számú törvényjavaslat tárgyában

70 215, szám. magyar állampolgár volt és honosítását különös méltánylást érdemlő körülmé­nyek teszik indokolttá. 6. §. A kormány kérelemre a bel­ügyminiszter előterjesztése alapján a 4. § a) pontjában megszabott kellék hiányában is honosíthatja azt a nem magyar állampolgárt, aki Magyaror­szágon lakik vagy itt kíván letelepedni, ha honosítását nyomatékos államérdek teszi indokolttá. 7. §. A 4—6. § alapján a nem teljesen cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy nevében a törvényes kép­viselője jogosult a kérelem előterjesz­tésére. 8. §. (i) A férfi honosításának ha­tálya kiterjed a honosítási kérelem elő­terjesztésekor vele házassági életkö­zösségben élő feleségére, ha honosítását ő is kéri. (2) A szülő honosításának hatálya kiterjed a szülői hatalma alatt álló, házasságból vagy házasságon kívül szü­letett gyermekére. 9. §. (1) A honosítási kérelem el­bírálásához szükséges okiratokkal fel­szerelt beadványt annak a törvény­hatóságnak első tisztviselőjéhez kell benyújtani, amelynek területén a fo­lyamodó lakik, ha pedig külföldön lakik, a lakóhelye szerint illetékes magyar külképviseleti hatósághoz vagy közvetlenül a belügyminiszterhez. (2) A törvényhatóság első tisztvise­lője (magyar külképviseleti hatóság) a beadványhoz mellékelt okiratokat bizonyító erejük szempontjából meg­vizsgálja, szükség esetén a folyamodót a hiányok pótlására felhívja, ható­ságoktól, hivataloktól vagy magán­felektől a szükséges felvilágosításokat megszerzi és eljárása után az ügy min­den iratát indokolt véleménye kísére­tében a belügyminiszterhez felterjeszti. 10. §. (1) A honosításról a belügy­miniszter okiratot állít ki. (2) A honosítási okiratban meg kell nevezni azokat a hozzátartozókat (8. §) is, akikre a honosítás hatálya kiterjed. (3) A honosított a magyar állampol­gárságot a honosítási okirat kiállításá­nak napjával szerzi meg. (4) A honosításért díj nem szedhető. (5) Azok, akik az 5. § alapján tö­megesen kérik honosításukat, kérel­müket közös beadványba foglalhatják. Ilyen esetben a beadvány és minden melléklete, valamint a honosítási ok­irat illetékmentes. A belügyminiszter az eljárás tekintetében további köny­nyítéseket engedélyezhet. II. FEJEZET. Â magyar állampolgárság elvesztése. 11. §. A magyar állampolgárság el­veszthető : 1. házasságkötés, 2. tör vény esi tés, atyai elismerés vagy atyaság bírói megállapítása, 3. elbocsátás vagy 4. megfosztás következtében. 12. §. Elveszti magyar állampolgár­ságát az a nő, aki külföldi állampolgár­ral házasságot köt, kivéve ha a há­zasságkötéssel férje állampolgárságát nem szerzi meg: Ezt a rendelkezést alkalmazni kell arra a nőre is, aki nem magyar állampolgárral a jelen törvény hatálybalépése előtt kötött házasságot. 13. §. (1) Elveszti magyar állam­polgárságát az a házasságon kívül született gyermek, aki kegyelemmel törvényesítés vagy szüleinek utólagos házasságkötése avagy atyja elismerése vagy az atyaság bírói megállapítása alapján atyjának külföldi állampolgár­ságát megszerzi. (2) Az (1) bekezdésben foglalt ren­delkezés hatálya nem terjed ki arra a nagykorú gyermekre, akinek állandó lakóhelye a kegyelemmel törvényesí­tésnek vagy az utólagos házasságkötés­nek, illetőleg az atyai elismerésnek vagy az atyaságot megállapító bírói ítélet jogerőre emelkedésének időpont­jában Magyarországon van. 14. §. (1) A belügyminiszter a magyar állampolgárság kötelékéből kérelemre elbocsáthatja azt, aki :

Next

/
Thumbnails
Contents