Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-184 • Törvényjavaslat a kiváltságos haszonvételi jogok megszüntetéséről

152 184. szám. nek fenntartása a közérdekkel, a társadalom demokratikus átalakulásával össze nem egyeztethető s a királyi kiváltságlevélen alapuló vámszedési jogok további fenntartása nem indokolt. Megjegyzem, hogy jelenleg 27 igazolt rév- és vámszedési jog van nyilvántartva, melyeknek egy részénél (is) a jogosult közület, más részük (ß) magántulajdonban, kettő pedig egyházi köztestületek tulajdonában van. III. A királyi kisebb haszonvételi jogoknak jog szerint még élő harmadik fajtája a malom jog. A malomjog megszüntetése gyakorlatilag a legkisebb jelentőségű, mert ténylegesen gyakorolt királyi kisebb haszonvételi malom jog Magyarország mai területén nem ismeretes. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Ami már most a javaslat részleteit illeti, az alábbiakat adom elő: A javaslat 1. §-a felsorolja azokat a vásárokat, amelyekre a javaslat vonatkozik. Eszerint a javaslat rendelkezései kiterjednek az országos, havi és hetivásárokra, továbbá ezen belül állat- vagy kirakó vásár okra. Az országos vásárok azok, amelyek — mint nevük is mutatja — nagyobb területek, esetleg az egész ország eladóinak és vevőinek találkozási helyei és amelyeket a vásártartó helységben évenként nagyobb időközökben tartanak. Hetivásárok azok, amelyeket minden hétnek ugyanazon az előre meghatározott napján tartanak és amelyek azt a célt szolgálják, hogy elsősorban a helyi vagy környékbeli eladók és vevők találkozhassanak ipari és élelmiszer szükségletük fedezése, esetleg a helyi állatforgalom lebonyolítása céljából. Ha a vásáron forgalomba hozott cikkek ipari természetűek, akkor a vásárt kirakóvásárnak, ha pedig élőállatok, akkor állatvásárnak nevezzük. A gyakorlat ismeri továbbá a havivásár (hónapos vásár) fogalmát is. A havivásárok alatt olyan vásárokat kell érteni, amelyeket általában minden hónapban ugyanazon a napon kell megtartani. Vásárjogi szempontból a havi kirakó vásárok a heti kirakóvásárokkal, a havi állatvásárok pedig az országos állatvásárokkal esnek egy tekintet alá. Az általános vásárjog szempontjából nem vásár a nemzetközi, országos vagy helyi jellegű ipari vagy mezőgazdasági áruminta vásár, kiállítás, különleges állatvásár, állatbemutató, állatdíjazás, továbbá a búcsú vagy bérmálás alkalmából engedélyezett, valamint a szokásos jótékony célú vagy más közérdekű alkalmi árusítás, végül a piaci árusítás. Ennek megfelelően a javaslat 1. §-a a felsorolt tevékenységeket kiveszi a törvény hatálya alól annál is inkább, mert ezek között királyi adományon vagy ehhez hasonló engedélyen alapuló jog nincsen. A nemzetközi, országos, vagy helyi jellegű ipari vagy mezőgazdasági árumin ta vásár, kiállítás, különleges állatvásár, állatbemutató és állatdíjazás esetről-esetre kikérendő miniszteri engedély alapján tartható, a búcsú vagy bérmálás alkalmából engedélyezett árusítás és a piaci árusítás helyhatósági szabályozás tárgyai, a szokásos jótékonycélú vagy más közérdekű alkalmi árusítás pedig — ugyancsak esetenként — a kormányhatóság vagy az alsófokú közigazgatási hatóságok engedélyezési hatáskörébe tartozik. A piaci árusítás a heti vásároktól lényegileg különbözik, mert a piac vásár jogi értelmében véve nem tekinthető vásárnak, a piac csak a szükséges napi élelmicikkek és tüzelő beszerzési forrása és azon sem helybeli, sem más községbeli iparosok nem árusíthatnak. Engedélyezése éppen ezért