Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-129 • Törvényjavaslat a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában
298 129. szám. Mell eklet a 129. számú irományhoz. i • Indokolás „A nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyaknak állami tulajdonbavétele és személyzetüknek állami szolgálatba való átvétele tárgyában" benyújtott törvényjavaslathoz. Az államnak az a joga, hogy a köznevelés egészét kezében tartsa, a gazdasági és társadalmi fejlődés szükségszerű következménye. Hazánkban, épúgy, mint egész Európában a köznevelés évszázadokon keresztül az egyházak kezében volt, de a tizennyolcadik században már nálunk is felismerték, hogy az iskolai nevelés az állam feladata s felvilágosodásunk néhány jelentős egyéniségének, közöttük Kazinczy Ferencnek közreműködésével jelentős kísérlet történt az egyházaknak a köznevelés terén elfoglalt egyeduralmi helyzetének megingatására. A további fejlődést a francia forradalom eseményeit követő feudális reakció nálunk azonban meglassította, úgyhogy a szabadságharcunkat megelőző évtizedekben köznevelésünk intézményei ténylegesen még az egyházak irányítása mellett működtek. A polgárság forradalmi mozgalmai ekkor már mindenütt követelték az államnak azt a jogot, hogy a köznevelés kérdéseit sajáV szempontjai szerint rendezhesse s ott, ahol a polgári forradalom győzelmet aratott, előbb-utóbb meg is történt a köznevelés kérdéseinek az állam hatáskörébe való utalása. Ez a fejlődés szorosan összefügg a polgárság uralomráj utasával kialakult új gazdasági és társadalmi renddel. Ennek már csak hatalma megszilárdítása végett is érdeke volt, hogy minden állampolgár számára megteremtse a míívelődés lehetőségeit s ezáltal biztosítsa az állampolgári jogok gyakorlását. Az új .szükségleteket az egyházak nem voltak képesek kielégíteni, iskoláik jórésze egyébként is, hogy Eötvös szavaival szóljunk »a felsőbb osztályok pártolására volt számítva« s így az egyházi iskolák hagyományos rendszere mellett ott is kialakult az állami jellegű iskolák hálózata, ahol az egyháznak és az államnak a polgári liberalizmus által követelt szétválasztása ténylegesen nem következett be. Hazánkban a tizennyolcadik század végének koraszülött kezdeményezése után a reformkor nagy nemzedéke veti fel újra azt a gondolatot, hogy a köznevelés ügyének rendezése állami feladat. 1843-ban Kossuth Lajos erről a kérdésről így ír a Pesti Hírlapban : . . . »Hitünk szerint a polgári álladalomnak azon kell lennie,
