Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-123 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről szóló 1947:XI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről

252- 123. szám. 1. §-hoz. A Sitf hatálybalépése óta eltelt idő alatt nyilvánvalóvá lett, hogy a szövetkezetek alakulása nem egy esetben formális okok miatt nehézségbe ütközik. Az idevonatkozó joggyakorlat széteső és bizonytalan. A cégbíróságok nem mutatkoztak alkalmasnak ennek a nem kívánatos állapotnak a megszüntetésére. Ilyen körülmények között az a megoldás látszik helyénvalónak, hogy a szövetkezetek megalakulását egységesen a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter ellenőrizze. Ez az ellenőrzés azonban nem jelenti az engedélyezési rendszer bevezetését, hiszen ha a szövetkezet a Szt. rendelkezéseinek és a nemzetgazdálkodás célkitűzéseinek megfelel, a miniszter nem támaszihat kifogást megalakulásával szemben. Szövetkezeti jogunk a szövetkezetek alakulása tekintetében megmarad tehát a Szabályozott szabadság rendszere mellett azzal, hogy a szövetkezetek megalakulását a Kamara, illetőlég az Országos Szövetkezeti Tanács helyett a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter végzi. Mncs' szükség az ilyen ellenőrzésre az olyan esetekben, amikor központ kényszer áll fenn. Központkényszer esetében ugyanis a szövetkezet megalakulását a központ ellenőrzi, illetőleg az a központ közreműködésével megy végbe és így álszövetkezet alakulása kizártnak tekinthető. A fenti elveknek megfelelően a javaslat 1. §-a kimondja, hogy ha a szövetkezet a hatályos jogszabályok szerint központ kötelékén kívül is működhetik, az igazgatóság köteles a szövetkezet megalakulását a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságnál bejelenteni. A bejelentést a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez kell benyújtani. Ha azonban a szövetkezet jogszabály folytán csak mim\valamely központ tagja működhetik, az igazgatóság a bejelentést közvetlenül a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell megtegye. 2. §-hoz. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter az 1. §. szerint hozzá juttatott iratok alapján megvizsgálja a szövetkezetek alakulását, és ha azt állapítja meg, hogy a bejegyzést kérő szövetkezet megfelel a Szt. rendelkezéseinek és a nemzetgazdálkodás célkitűzéseinek, az iratokat haladéktalanul továbbítja a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbírósághoz. Az esetek túlnyomó részében ez a szabály fog érvényesülni, azonban — különösen az első időkben— nem egy esetben fogja a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter azt megállapítani, hogy a szövetkezet megalakulása kisebb-nagyobb alaki hibában szenved. Ilyen esetben a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter visszaküldi az iratokat a szövetkezet igazgatóságának ; az köteles haladéktalanul közgyűlést összehívni és a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter észrevételeit, valamint esetleges javaslatait a közgyűlés elé terjeszteni. Előfordul természetesen olyan alakulás is, amelynél alapvető és így ki nem javítható jogszabálysértés történt, és ha a szövetkezet megalakulna, nyilván álszövetkezetté lenne. Ilyen esetben a kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter közölni fogja az alakuló szövetkezettel a maga észrevételeit, és minthogy azok megszüntetésére mód nincsen, a szövetkezet megalakulását meghiűsultnak kell tekinteni* 3. §-hoz. A javaslat 3. §-ában foglalt módosítás az 1. és 2. §-okban foglaltaknak szükségszerű folyománya. 4. §-hoz. A Szt. 75. §-ának (i) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza : »Ha a szövetkezetnek nincs annyi igazgatósági tagja, amennyi az alapszabály szerint a szövetkezet képviseletére szükséges, az igazgatóság működő tagja vagy tagjai kötelesek az igazgatóság szabályszerű kiegészítése céljából rendkívüli közgyűlést haladéktalanul összehívni.« Ez a rendelkezés nyilván azt a célt szolgálja, hogy a szövetkezet üzletvitele arra az esetre is biztosíttassák, ha az igazgatóság számában csökkenés állna be. Ezt a célt azonban minden esetben nem éri el, hiszen a szövetkezet képviseletére