Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-123 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről szóló 1947:XI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről

248 123. szám. valamint a már működő szövetkezet tárgyának egyes üzletkörökre való kiterjesztését. A tilalom alól a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter — a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve — kivételt engedélyezhet. 7. §. A Szt, 153. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: Az 1922 : XII. te. 4. §-ának az a rendelkezése, hogy szövetkezet képesítéshez kötött ipart a kézműves jellegű iparűzés szokásos keretein belül nem űzhet, hatályon kívül helyeztetik. Kisipari szövetkezet üzletvezetője csak olyan személy lehet, aki a vonatkozó jogszabályokban megállapított egyéb feltételeken felül a megszabott szakképzettséggel is rendelkezik. 8. §. A Szt. 163. §-a (T) bekezdésének a kamarai képviselők első választási idejére vonatkozó rendelkezése akként módosul, hogy a szövetkezeti képviselők első választásának időpontját a magyar köztársaság kormánya rendelettel állapítja meg. 9. §. A Szt. 174. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : A jelen §-ban foglaltak szerint kell büntetni az igazgatóságnak azt a tagját is, akinek mulasztása folytán a szövetkezet bejegyzésére vonatkozó beadványa a Szt. 14. §-ának (1) és |«) bekezdésében megszabott határidő alatt a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez, illetőleg a cégbírósághoz nem küldetett el. 10. §. A Szt. 189. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés sek lépnek : Amíg a Kamara működését megkezdi, az általa majd elvégzendő feladatokat a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter látja el. 11. §. A magyar köztársaság kormánya felhatalmaztatik arra, hogy kü- * lönleges közérdekű gazdasági cél megvalósítására alakult vagy alakuló szövetkezeteknek a Szt. körébe eső jogviszonyait — szükség esetében — a Szt. rendelkezéseitől eltérő, de annak alapelveihez igazodó rendelettel szabályozhassa. 12. §. {1) A magyar köztársaság kormánya elrendelheti, hogy bizonyos fajta szövetkezetek kötelesek működési kerületüket az alapszabályban meghatározni, továbbá rendelettel szabályozhatja, hogy egy szövetkezet, keretében milyen üzletágakat, illetőleg több üzletágat milyen feltételek mellett lehet gyakorolni, végül rendeletben egyes szövetkezeti fajtákra megszabhatja azokat a feltételeket, amelyek fennforgása esetében a tagokat azonos gazdasági érdekűeknek lehet tekinteni. (2) A magyar köztársaság kormánya az (1) bekezdés alapján kibocsátandó rendeletben kötelezheti a szövetkezeteket, hogy alapszabályukat záros határidőn belül a rendeletben foglaltaknak megfelelően módosítsák. 13. §. A magyar köztársaság kormánya az ifjúság gyakorlati szövetkezeti nevelését szolgáló ifjúsági (iskolai, iskolánkívüli) szövetkezetek jogviszonyait — a gyakorlati oktatási szempontok figyelembevételével —

v rendelettel szabályozhatja. 14. §. (1) Ha a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter megállapítja, hogy a szövetkezet a Szt. 179. vagy 180. §-ábari foglalt rendelkezéseknek nem tett eleget és nem működik, a cégbíróság a kereskedelem- és szövet kezetügyi miniszter megkeresésére megindítja az eljárást abból a célból, hogy a szövetkezet megszűnését felszámolási eljárás mellőzésével a cégjegyzékbe bevezettesse. (2) A "Szt. 185. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki : Ha a cégbíróság a rendelkezésre álló adatokból megállapítja, hogy felszámolási eljárásra nincs szükség, a szövetkezet cégének törlését felszámolási eljárás mellőzésével rendeli el. (3) Az (1) és (2) bekezdés esetében a szövetkezet cégének törlésére az 1927 ; III. te. 2, és 3. §-aiban foglalt