Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-123 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről szóló 1947:XI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről

123. szám. 249 rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a cég törlése miatt kifogás előterjesztésének nincs helye. Ha utóbb megállapítást nyer, hogy a cégjegyzékből törölt l szövetkezetnek függőben maradt vagyoni ügyei vannak, a törölt szövetkezet bármelyik tagjának vagy' hitelezőjének kérelmére a megszűnt szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság ügygondnokot rendel ki abból a célból, hogy az ügygondnok a szövetkezetnek a megszűnéskor függőben maradt vagyoni ügyeit lebonyolítsa. (4) Az ügygondnokot a megszűnt szövetkezet jogviszonyaival kapcsolatban ugyanolyan jogkör illeti meg, mint a fennálló jogszabályok értelmében a felszámolókat. (6) Az ügygondnok eljárása tekintetében a Szt, 106., 107., 109—111. §-aiban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a felszámolás eredményét megállapító elszámolást (felosztási tervet) jóváhagyás végett a cégbíróságnak kell bemutatni. («) A cégbíróság a felosztási terv jóváhagyása tárgyában szükség esete'ben a felek meghallgatása után határoz s határozatában a felmerült költségek viselése felől is intézkedik. (7) A cégbíróság határozatát valamennyi ismert hitelezőnek, továbbá mindazoknak kézbesítteti, akiknek érdekeltsége az iratok alapján megállapítható. (s) A vagyon tényleges felosztása csak a cégbíróság határozatának jogerőre emelkedése után történhetik meg. (a) A jelen §-bán foglalt rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 15. §. Ha a szövetkezet feloszlását határozta el és működését újra meg akarja kezdeni, a közgyűlési határozat érvényességéhez a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter jóváhagyása szükséges. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az olyan szövetkezetekre is, amelyeknek közgyűlése a szövetkezet OrasásgyüléGi iromány. 1947—1951, II, kötet. feloszlását a jelen törvény hatálybalépése előtt határozta el. 16. %, (1) A kisipari szövetkezetejs: országos jellegű feladatainak ellátása érdekében Országos Kisipari Szövetkezetet (a továbbiakban : OKISz) kell felállítani. (2) A magyar köztársaság kormánya felhatalmazást kap, hogy az OKISz megalakulását, továbbá a kisipari szövetkezeteknek a Szt. körébe eső egyes jogviszonyait, a kisipari szövetkezeteknek az OKISz-hez, valamint az OKISz-nek a Magyar Országos Szövetkezeti Központhoz és az Országos Szövetkezeti Hitelintézethez való viszonyát rendelettel szabályozza. Kisipari szövetkezet csak az OKISz tagjaként működhetik. A kisipari szövetkezetek és az OKISz szervezetének megállapításánál egyébként a Szt. alapelveihez kell igazodni. ', (3) A magyar köztársaság kormánya a (2) bekezdés alapján kibocsátandó rendeletben kötelezheti a kisipari szövetkezeteket, hogy alapszabályukat záros határidő alatt a rendeletben foglaltaknak megfelelően módosítsák. ,(4) Az OKISz gondoskodik a kisipari szövetkezetek anyag- és áruellátásáról. Ezt a tevékenységet — a szükséghez képest — az OKISz az egyéb kisiparosokra is kiterjesztheti. (5) Az OKISz-nek a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységét a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve irányítja és ellenőrzi. 17. §. A terv- és kötöttgazdálkodással kapcsolatos, illetőleg minden olyan anyag- és áruellátást, amely a hatóság közbejöttével vagy annak rendelkezésére történik, kisipari szövetkezetek részére az OKISz-en keresztül kell lebonyolítani. 18. §. A Szt. 181. §-a (*) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezések lépnek : ; (1) Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete (a továbbiakban : IOKSz) a magyar köztársaság kormánya által 32