Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-115 • Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről
216 115. szám. Melléklet a 11Ő. számú irományhoz. Indokolás „az ügyvédi rendtartásról szóló 1937: IV. törvénycikk módosítása és kiegészítése" tárgyában benyújtott törvényjavaslathoz. A jelenleg hatályban levő ügyvédi rendtartás, az 1937 : IV. törvénycikk a .továbbiakban : Urt.) több lényeges kérdésben nem felel meg a demokrácia követelményeinek, ezért új rendtartás alkotására lenne szükség. Minthogy azonban az átfogó, teljes reform előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, a halaszthatatlan változtatásokat a rendtartás leginkább elavult részeinek módosításával kell keresztülvinni. A módosítást különösen a küszöbön álló ügyvédi önkormányzati választások és a demokratikus ügyvédeknek az a törekvésé teszi időszerűvé, hogy a kamarai önkormányzatot teljessé tegyék és a fegyelmi bíráskodás megszigorításával az ügyvédi kart az erkölcsi szempontból kifogás alá eső elemektől megtisztítsák. A javaslat számos rendelkezése azzal van összefüggésben, hogy a javaslat szerint a Kúria ügyvédi tanácsa megszűnik és hatásköre az ügyvédi kamarák országos bizottságára száll át. Erre az újításra azért van szükség, mert ,az ügyvédi önkormányzat lényegének és teljességének az a megoldás felel meg, ha kizárólag a karhoz tartozókból álló testület dönt az ügyvédi kar legfontosabb ügyeiben : az összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyekben is. Azzal, hogj a törvény a Kúria üg\ védi tanácsának hatáskörét az ügyvédi kamarák országos bizottságára ruházza, az ügyvédi kar önkormányzata a demokrácia követelményeinek megfelelően teljes lesz és az önkormányzati szervek az összeférhetetlenség kérdéseiben, valamint a fegyelmi bíráskodás terén is érvényre tudják juttatni az ügyvédi kar túlnyomó többségének akaratát. A javaslat ezenfelül több kisebb jelentőségű kérdést is szabályoz ; s ezeket az alábbi részletes indokolás során ismertetem. Az 1. § az Urt. 20. §-ának azt a rendelkezését módosítja, amely szerint az az ügy védi kamara, amelyben a tagok száma az ötszázat meghaladja,, a választmány tagjainak sorába két elnökhelyettest, egy főtitkárt, két titkárt, egy főügyészt és két ügyészt választhat. Annak következtében, hogy az idézett rendelkezés által érintett budapesti ügyvédi kamara taglétszáma és területe a pestvidéki és szolnoki ügyvédi kamara területének átcsatolásával lényegesen megnagyobbodott, feltétlenül szükséges a választmánynak, illetőleg a tisztikarnak két titkárral, egy főügyészhelyettessel és négy ügyésszel való kibővítése.
