Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-114 • Törvényjavaslat a gyógyszerészetről

196 114. szít m. engedélyezését írja elő a javaslat árra-az esetre is, ha a reál gyógyszertári jogosítványt kizárólag csak egy személy részben mint tulajdonos, részben mint haszonélvező jogosult gyakorolni. Ehhez képest pl. az özvegy, ha gyógyszertár vezetésére feljogosító oklevéllel rendelkezik, a reál jogú gyógyszertárra személyéhez kötött közforgalmú gyógyszertári jogosítvány engedélyezését, ha pedig gyógyszerészi oklevéllel nem rendelkezik, a haszonélvezeti jog engedélyezését kérheti. A (4) bekezdés értelmében a megszűnt reál gyógyszertári jogosítványok l helyébe közforgalmú gyógyszertári jogosítványt kell engedélyezni. A 12. § értelmében közforgalmú gyógyszertári jogosítványt csak gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerésznek, továbbá városnak és községnek, valamint biztosító intézeteknek és az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alapnak lehet adományozni. A jelen § (5) bekezdése e rendelkezés alól tesz kivételt, amennyiben lehetővé teszi, hogy az Irgalmasrendnek adományozott reál gyógyszertári jogosítványok helyébe a népjóléti miniszter az Irgalmasrend részére közforgalmú gyógyszertári jogosítványt engedélyezzen. Az Irgalmasrendnek hazánkban öt reáljogú gyógyszertára van: Budapesten — alapítási éve 1806 ; Vácon — alapítási éve 1766 ; Pápán — alapítási éve 1757 ; Pécsett — alapítási éve 1796 és Egerben — alapítási éve 1728. Köztudomás szerint a kizárólag betegápolással hivatásszerűen foglalkozó magyar Irgalmasrend a szegénybetegek ápolásával és gyógyításával foglalkozik; Erre a célra Budapesten 420 ágyas, Vácon 60 ágyas, Pápán 174 ágyas és Egerben 150 ágyas közkórházat tart fenn és ezenfelül Vácon 30, Egerben pedig 350 államilag beutalt elmebeteget ápol. Ezekben a közkórházakban az állami betegápolási átalány terhén túlmenően számos szegény beteget ápolnak, mindenütt szegénybetegambulanciát és fogászatot is tartanak fenn. Ezt a működést az Irgalmasrend csak úgy fejtheti ki, ha a saját vagyontárgyainak — köztük a nyilvános jellegű gyógyszertárainak — minden jövedelmét erre a célra fordítja. Erre tekintettel megokolt az («) bekezdés rendelkezése. A 18. §-hoz. A ritkább népsűrűségű vidékek gyógyszerellátásának biztosítása érdekében a jelen § továbbra is fenntartja a fiókgyógyszei tárak at, amelyeknek fenntartása a javaslat 8. §-ában meghatározottnál kisebb lélekszám mellett is gazdaságos. A fiókgyógyszertár a rendes közforgalmú gyógyszertártól főleg abban különbözik, hogy szerényebb tőkével felállítható és üzembentartása is kisebb költséget igényel. A fiókgyógyszertár részére szükséges gyógyszereket ugyanis a vele kapcsolatos rendes közforgalmú gyógyszertár szerzi be és vizsgálja meg. Fiókgyógyszertárak esetében továbbá az előírt eszközök, készülékek, berendezés és felszerelés tekintetében is csekélyebb követelményekkel lehet megelégedni. Éppen azért a rendes közfogalmú gyógyszertár berendezésétől, felszerelésétől eltérő megoldás rendszeresítésére is felhatalmazást kellett adni (— (s)bek. —). Fiókgyógyszertár felállítása azonban csak olyan helyen engedélyezhető, ahol a forgalom szempontjából figyelembevehető lakosság számára tekintettel a javaslat 8. §-a alapján új közforgalmú gyógyszertár nem állítható fel. Ehhez képest, ha olyan községben kérik fiókgyógyszertár felállításának engedélyezését, ahol a 8. § rendelkezései alapján új közforgalmú gyógyszertár felállítható* a (2) bekezdés értelmében fiókgyógyszertár felállításának engedélyezése helyett új közforgalmú gyógyszertár felállítására kell országos pályázatot hirdetni. A (s) bekezdés azt a megszorítást tartalmazza, hogy fiókgyógyszertár felállt tására> csak a közlekedési lehetőségek figyelembevételével legközelebb eső közforgalmú gyógyszertár engedélyese kaphat engedélyt, továbbá, hogy ugyan-